Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
paraméteres gamma és a szabályos eloszlással, valamint a Foster (vagy Foster—Ribkin) néven ismert eljárással. Részletesen elemezve az eloszlásfüggvényeket az alábbiakat állapíthatjuk meg. Polgár esetében (f.2.2. ábra) a három paraméteres gamma és a Foster módszerével számított eloszlás mutatja a legjobb illeszkedést annak ellenére, hogy a 0 valószínűségű vízhozamot a Fosfer-módszer nem veszi figyelembe. A két paraméteres gamma eloszlás illeszkedése rosszabb, mint a Foster módszerével számított eloszlásé, annak ellenére, hogy elméleti alapjait tekintve ennek a két eloszlásnak kellene legnagyobb egyezést mutatnia. A normális eloszlás illeszkedése már lényegesen rosszabb, mint az előző háromé. A N. Saskatchewan folyó edmontoni szelvényére számított három paraméteres gamma eloszlás (amely jelen esetben egy exponenciális eloszlással azonos) és a Foster módszerével számított eloszlás gyakorlatilag megegyező, illeszkedésük azonos (f.2.3. ábra). A két paraméteres gamma és normális eloszlásnál az illeszkedés és az egyszerű szemlélet is igazolja, hogy nem alkalmas az empirikus eloszlás közelítésére. Az f.2.4. ábrán egy kisebb vízfolyás (Baranya patak) adatsorából határoztuk meg az eloszlásfüggvényeket. Ebben az esetben az x0 nullára zsugorodott, tehát csak a két paraméteres gamma eloszlással számolhattunk. Az eloszlásfüggvény illeszkedése igen jó. f.2.3. ábra. Évi legnagyobb jégmentes vízhozamok empirikus és elméleti eloszlásgörbéi. North Saskatchewan — Edmonton (Kanada) 242