Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)

Függelék

lentkezik. Ez azt jelenti, hogy az eloszlásfüggvényt úgy kell transzformál­ni, hogy eleget tegyen az alábbi öszefüggéseknek: F(x) = 0; F(x) — 1 x=0 (x— x(i) — -j-oo. Ezt a feltételt kielégítő eloszlásfüggvény például a három paraméteres gamma eloszlás, amely alapulvételével a számítást az e könyvben bemuta­tott módon végezhetjük el. Ezt az utat követve lehetőség nyílik tehát arra, hogy bármely alulról korlátos, folytonos eloszlású valószínűségi változóval jellemezhető hidro­lógiai esemény eloszlását, s így bármely gyakorlati szempontból szóba jö­hető osztályköz előfordulási valószínűségét becsülhessük. Az f.2.2. ábra a minták empirikus eloszlását és az ily módon számított elméleti eloszlást tünteti fel. f.2.2. ábra. Évi legnagyobb jégmentes vízhozamok empirikus és elméleti eloszlásgörbéi. Tisza — Polgár Annak ellenére, hogy a különböző valószínűséggel várható vízhozamok igen jól közelíthetők F eloszlással, ennek a feltételezése mégis csak hipo­tézis. Ezért a bemutatott módszerrel meghatározott eloszlásfüggvények gyakorlati hasznosítását mindig meg kell előznie az illeszkedés vizsgálat­nak [41]. Az ismertetett módszer összehasonlítása más számítási módszerekkel Három különböző jellegű vízfolyás szelvényére meghatároztuk az évi legnagyobb jégmentes vízhozam adatok alapján az empirikus és elméleti eloszlásfüggvényeket az általunk bemutatott három paraméteres, a két 16 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom