Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
10. Fejér László: Sajó Elemér és a két világháború közötti korszak vízügyi politikája
10. SAJÓ ELEMÉR ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK VÍZÜGYI POLITIKÁJA Az ország gazdasági megerősödését szolgáló elképzelései megvalósulását azonban már nem érhette meg Néhány nappal 59 életéve betöltése után Budapesten hunyt el 10.4. Sajó Elemér vízügyi programja Sajó Elemér 1930-ban megfogalmazott "Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában" címmel közreadott programja felölelte a mezőgazdaság, a közlekedés iparfejlesztés minden időszerű és döntő kérdését. Mielőtt a vázlatos áttekintésbe belefognánk - nem érdektelen a SAJÓ-féle vízügyi politika általános alapelveivel megismerkednünk. Ezen elvek rövid és tömör meghatározásai jól megvilágítják azt a gondolkodásmódot, mellyel Sajó Elemér és mérnök kortársai a válságos gazdasági helyzetből való kilábalás feladatait kezelték: A nemzetközi helyzetre való tekintettel mobilitás, rugalmas keretek A gazdasági programoknak alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai-gazdasági helyzet változásaihoz, ezért az aránylag hosszabb időt igénylő vízügyi programokat sem szabad szigorú részletprogramokkal megmerevíteni. A fő hangsúly az alkalmazkodóképes rugalmas kereteken van. Lehetőleg nagy rentabilitás A felmerülő sok terv közül azok kiválogatása a kívánatos, melyek rövid idő alatt a legtöbb hasznot hozzák De még ezeknél is fontosabb a meglévő létesítmények jobb, tökéletesebb kihasználása Takarékosság, a műszaki kívánalmak alkalmazkodjanak a pénzügyi viszonyokhoz A jelenlegi magas kamatlábak a munkálatok gyors végrehajtását kényszerítik ki, mert a vontatott építkezés jelentősen megemeli az építéshez szükséges tőkét. Tehát a tervnek és előmunkálatoknak sokkal gondosabb kidolgozása szükséges, mint régebben. Kísérletezés Összefüggésben az előzőekkel megnövekszik az építési tapasztalatok jelentősége. Helyesen vezetett kísérletekkel, kísérleti telepek létesítésével biztos tapasztalati alapok szerezhetők. A kisminta kísérletek segítségével aránylag csekély anyagi áldozatok árán nagy megtakarítások érhetők el. A munkanélküliség csökkentése. Szociális gondoskodás és nemzetnevelő tevékenység a munkálatok végrehajtásánál. Gondot kell arra is fordítani, hogy lehetőleg ott induljanak meg nagyobb vízimunkálatok, ahol legnagyobb a munkanélküliség. Az alapos - szinte katonás - szervezettség párosuljon a szociális gondoskodással, mert ennek van igazán nevelő hatása a földmunkás tömegekre. Organikus, fokozatos fejlődés. Kerettörvények. A vízimunkák általában hosszabb ideig tartanak, mint az út- vagy vasútépítések és egyéb szárazon végezhető munkák, mivel itt a vízzel is meg kell küzdeni, s a technológiák jobban kitettek az időjárási feltételeknek. Ezért hosszabb időre szóló beruházási törvények, kerettörvények szükségesek, melyek a munkálatok stabilitását, organikus, fokozatos fejlődését biztosítják. Fontos, ha minden egyes szügyi szolgálati ág tudja, hogy a törvények révén hosszú időre el van látva munkával. Nem szerencsés, ha egy-egy nagy munkához beszerzett költséges építési felszerelést a munka végeztével eladnának, majd néhány év múlva más munkához újra beszereznek. A társadalom tevékenységének bevonása és kiterjesztése Az állami és társulati feladatok elvégzésének összhangját továbbra is biztosítani kell az állam irányítása és felügyelete alatt, s ha szükséges segítsége mellett. Vízimunkálatokban jártas, specialista magánmérnöki és vállalkozói gárda megteremtése Jól felszerelt és begyakorolt házi kezelésű állami építő szervezet kiépítése lehetővé teszi a sürgős, előre nem látható munkák végrehajtását. Akkor is velük kell dolgoztatni, ha előre pontosan nem körülírható, 87
