Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)

7. Fejér László: Kvassay Jenő munkássága és a kultúrmérnöki intézmény szerepe Magyarország gazdasági fejlődésében

két háború között ugyanolyan szervesen illeszkedett a magyar közigazgatás rendszerébe, mint korábban Politikai szempontok nem kezdték ki a kultúrmérnöki kar általános megbecsültségét, s elterjedt nézet volt, hogy a közigazgatás terén a kormányzatnak két sikerült alkotása volt: a kultúrmérnökség és a csendörség

A második világháborút követő néhány esztendőben még működött a kultúrmérnöki rendszer, de a vízitársulatok 1948-ban bekövetkező államosítása egy olyan új struktúra kiépülését jelezte, amelyben minden vizekkel kapcsolatos feladatot az állam vállalt magára

A folyam- és kultúrmérnöki hivatalok beolvadtak a - tevékenységüket 1953 óta egyesítő, vízgyűjtő területi elv alapján szervezett - vízügyi igazgatóságokba.

7. KVASSAY JENŐ MUNKÁSSÁGA ÉS A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY SZEREPE MAGYARORSZÁG

__________________________________GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉBEN__________________________________

F

elhasznált irodalom

Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok 1879-1948 Levéltári Közlemények, 1980-1981

Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (17721918). Bp., 1987.

Józsa László: A kultúrmérnöki intézmény története Bp., 1906.

Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodástörténete Magyarországon Bp., 1960

Lászlóffy Woldemár (szerk): Magyarország ivóvízellátása Bp., 1940.

Rozsnyay Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879-1918.

években = Vízügyi Közlemények, 1928 1 sz

Trümmer Árpád-Lászlóffy Woldemár (szerk ):

A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede 1879-1939. Bp., 1940.

73