Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
8. Csath Béla: A magyarországi vízellátás története
8. A MAGYARORSZÁGI VÍZELLÁTÁS TÖRTÉNETE 8. A MAGYARORSZAGI VÍZELLÁTÁS TÖRTÉNETE Mélyfúrású kutakból történő ivóvíz ellátás a Nagyalföldön a század fordulóig (Csath Béla) Artézi kutakat ugyan nem Magyarországon fúrtak először, de nincs Európában ország, ahol gyorsabban terjedt volna el fúrásuk és talán olyan sem, ahol jelentőségük nagyobb lenne mint nálunk. Történetük kezdete majdnem egybeesik Magyarország történetének azzal a fordulópontjával, amikor nemzetünk az önrendelkezési jogát újra visszanyerte és szorosan összefügg ZSIGMONDY Vilmos nevével, akit e téren az úttörő és korszakalkotó jelző jogosan megillet. 31. ábra Zsigmondy Vilmos (1821 - 1888) 32. ábra Zsigmondy Béla Az ő működése előtt is tudatára jöttek már az Alföldön annak, hogy az ivóvíz-beszerzés módját évszázadokon át elsősorban az határozta meg, hogy lakóhelyük közel vagy távol esett-e valamelyik folyótól. Az élővizek melletti településeken ugyanis túlnyomórészt a felszíni víz - kisebb részt a többnyire szennyezett ásott kút - a többiben pedig a talajvíz jelentette a vízellátás alapját. Még rendes körülmények között sem volt kielégítő az alföldi lakosság ivóvíz- ellátása az 1800-as évek második felében, igazi hiányosságai azonban az akkoriban meg-megújuló kolerajárványok idején ütköztek ki a legszembetűnőbben. Hazánkban már 1825-től kezdve történtek szórványosan kisebb kútfúrási kísérletek: Ugod 1827, Székesfehérvár 1830-31, Csór 1832, Buda 1833, a 60- as évek elején Debrecen, Nyíregyháza, Szatmár, Versec furat kutakat Mindezek azonban csak kísérlet számba mentek, mivel a fúrások vezetői csak nagy ritkán voltak egyebek mint egyszerű kútmesterek "1866-ig Harkány termálforrásainak megfúrásáig, ill. ZSIGMONDY Vilmos bányamérnök, a mélyfúrás területén elért nagy sikeréig Magyarországon mélyfúrásról szó sem volt" írta LITSCHAUER Lajos. Felmerült a kérdés, miként lehetne hozzájutni a fertőzéstől mentes ivóvízhez, hiszen abban az időben még óriási rejtély volt, hogy mi található az Alföld éppen sík vagy éppen dimbes-dombos felszíne alatt, illetve milyen mélységben van megfelelő minőségű artézi víz és ki tudja e forrást kiszabadítani és a felszínre hozni? Az 1880-as évek nagyobb része úgy telt el, hogy az országban nem állt rendelkezésre megfelelő fúrási technikával és szakismerettel rendelkező cég. A fejlődéshez szükséges első és elengedhetetlen lépés megtétele szokatlan módon történt. Nem törvénykezés, sem kormányintézkedés. Egyetlen ember, ZSIGMONDY Vilmos találékonysága, kísérletezése, szívós kitartása nyitotta meg a fejlődés útját. Új és hasznos tant hirdetett arról, hogyan lehet a föld alól nagy mennyiségben jó vizet előteremteni. Nemcsak hirdette, de meg is valósította, példát mutatott és tudományosan meg is alapozta tanításait. ZSIGMONDY Vilmos 1866 nyarán átadja a harkányi, 1867 nyarán a margitszigeti, 1870-ben pedig az alcsúti artézi kutat. A városligeti artézi kút ( 1868-78) nevezetes pontot jelentett hazánk artézi kútjainak történetében, mert az itt elért fényes siker ébresztette fel az annyi csalódás után elaludt és az artézi kutak iránt érdeklődőket az Alföldön. 74
