Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)

7. Fejér László: Kvassay Jenő munkássága és a kultúrmérnöki intézmény szerepe Magyarország gazdasági fejlődésében

7. KVASSAY JENŐ MUNKÁSSÁGA ÉS A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY SZEREPE MAGYARORSZÁG

__________________________________GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉBEN__________________________________

A kultúrmérnöki hivatalnak a vízitársulatokkal kapcsolatban széleskörű feladatai voltak. Szerepe volt a társulatok megalakításában, az ártérfejlesztés és az ártéri járulék hatósági megállapításában. A területileg illetékes hivatal vezetője - mint miniszteri megbízott - figyelemmel kellett kísérje a vízhasználati társulatok törvényes működését. Amennyiben valamely társulati határozat az ártér, ill. más társulat biztonságát veszélyeztette, akkor a társulati jegyzőkönyvek beküldése alkalmával a hivatalfönöknek a miniszterhez kellett felterjesztést intéznie

Az állami kezelés alá nem eső folyókon az árvédekezéssel kapcsolatos műszaki teendők szintén a kultúrmérnöki hivatalok feladatát képezte. A feladat- és hatáskörök a két világháború közötti kultúrmérnöki szolgálatnál a fentebb felsoroltakhoz képest esetenként változtak - ez többnyire feladatbővülést jelentett - de általánosságban elmondható, hogy a kultúrmérnöki kar szakmai tevékenysége révén a társadalomban általános elismertséget élvezett.

30. ábra A kultúrmérnöki hivatalok lecsapoló, belvizrendező és mederrendezési munkáival vízkároktól mentesített területek évenként és összesen 1879-1938 között

Az előzőekben vázlatosan áttekintettük a kultúrmérnöki intézmény megalakulását és első évtizedeinek változatos feladatait. Az első világháború és az azt követő trianoni békeszerződés nagy- megrázkódtatást jelentett a vízügyi szolgálat történetében, de a kultúrmérnöki kar és az intézmény túlélte a nehézségeket, s a

72