Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
7. Fejér László: Kvassay Jenő munkássága és a kultúrmérnöki intézmény szerepe Magyarország gazdasági fejlődésében
7. KVASSAY JENŐ MUNKÁSSÁGA ÉS A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY SZEREPE MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉBEN 29. ábra Magyarország belvízlevezető csatornahálózata az 1930-as években A belvízcsatornák létesítése nem ment mindig simán. Amikor a társulatok megalakultak, feladatuknak az ármentesítő töltések megépítését tekintették. Csak amikor a töltésrendszer összefüggő egészet képezett, akkor lehetett tisztázni, hogy a korábbi elöntésekből mennyi származott a bel- és külvizekből. Ezt követően a belvízlevezető csatornahálózat kiépítése és folyamatos karbantartása előre nem látható költségekkel terhelte meg őket. Hiába igyekezett az illetékes kultúrmérnöki hivatal a társulatokat rászorítani a normális csapadékra tervezett műtárgyak elkészíttetésére, meg kellett elégednie azzal, hogy a csatornákat rendszerint kisebb méretekkel építették meg. A vízlevezető csatornáknak a befogadó vízfolyásnál lévő betorkolásához a töltésekben zsilipeket építettek ki. Azonban a létesítés szilárd altalaj hiányában rendszerint igen nagy nehézségekkel járt. Számos esetben - főleg a kezdeti időszakban - a zsilipek bedőltek, nagyobb részük pedig megrepedezett. A bekövetkezett katasztrófák hatására elterjedtek a vasbeton csőzsilipek és átereszek A sík területi belvizek levezetése, mint arról korábban már szó esett, az árvédelmi töltések megépítésével vált komoly gondok forrásává. Magas befogadói vízállásnál csak szivattyútelep létesítésével, ill. üzemeltetésével lehetett megszabadulni a káros vizektől. Szivattyútelep építése121, különösen az 1880-as 90-es években igen költséges volt, ráadásul a gépek hatásfoka sem volt kielégítő. Ezért aztán - ahol erre a felszíni viszonyok lehetőséget adtak - a mélyebben fekvő területekkel szomszédos magasabb részekről árkolással igyekeztek a külvizeket felfogni és a befogadóba juttatni. Alkalmazták a "fokozatos elzárás" módszerét is, melynek lényege az volt, hogy nem engedték több helyről összegyülekezni és a mélyebb vidékre lezúdulni a külvizeket, hanem a levezető árkokat elzárható zsilipekkel látták el. így az elöntésből fakadó kár megoszlott több birtoktest között és mérsékelt terheket jelentett a mélyebben fekvő területek tulajdonosainak. A későbbiekben a szivattyúzás nélküli megoldások vesztettek jelentőségükből, hiszen a két világháború között a technikai fejlődés lehetővé tette nagyobb szivattyútelepek létesítését. A korszerűbb és nagy szériában gyártott szivattyúk olcsóbbá és hatékonyabbá váltak, üzemeltetésük is kifizetődőbb volt. Az első gőzüzemű belvízi szivattyútelepet a Szolnok megyei Sajfoki csatornán építették 1878-ban Az eredeti angol gépekkel felszerelt telep napjainkban védett műszaki emlék. 69
