Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4 A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE 4. A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE (dr. Deák Antal András) 4.1. Kitekintés a XVIII. századi Európára és Magyarországra A XVIII. század második felére Európa megalkotta teljesen új, saját világképét - GALILEI, NEWTON -, és ebből az új fizikából és világképből kiindulva saját filozófiáját - DESCARTES, KANT -, és mindezen új ismeretek átadására alkalmas gyakorlatias, a természet törvényeinek kutatására felkészítő iskolarendszerét Ennek eredményeképpen a század második felében diadalmas útjára indult a kémia tudománya - LAVOISIER. PRIESTLY, CAVENDI a bolognai GALVANI nyomán pedig VOLTA elkészítette az elektromosság tudományának fejlődése szempontjából kulcsfontosságú állandó áramforrást, az elemet A forradalmi felfedezések és technikai újítások egymást követték. Ebben a korszakban bontakozott ki a "ipari forradalom". A J. Watt által tökéletesített gőzgép gyökeres változásokat hozott a mindennapi életben, elsősorban az iparban és a szárazföldi és vízi közlekedésben. A gépek az anyagi gyarapodásnak új, szédítő távlatokat nyitottak, és megerősödött a profitot hajszoló kapitalista szemlélet. Magyarországot ez idő tájt még a török háborúk utáni újjáépítés kötötte le. Nemcsak az elnéptelenedett, elvadult falvak és vidékek szegény emberére, hanem az ország értelmiségére is kemény munka várt: egzaktul fel kellett mérni a helyzetet és egy helyes jövőképet kellett kialakítani. Példás helytállásukhoz hazaszeretetükből merítettek erőt. Gyakran ismételt jelszavuk volt "Provehimur non praemio séd patriae 34 amore" . A birtokaikba visszakerülő földesuraknak, az újra benépesülő falvaknak és idegenből érkező telepeseknek a falu- és birtokhatárok kijelölésére, az elposványosodott területek lecsapolásához, az elbozótosodott, elvadult termőföldek visszahódításához a műszaki tudományokban járatos emberekre - mérnökökre - volt szüksége. Közülük a legtöbben csak a földmérés egyszerűbb műveleteiben voltak járatosak Akadtak azonban köztük olyanok is, akik magasabb szintű képzésüket - mivel Magyarországon ez idő tájt felsőfokú műszaki képzés még nem volt külföldön - pl. a bécsi hadmérnöki akadémián, a Mária Terézia által alapított Terezianumban vagy Németországban, Olaszországban - szerezték. 4.2. Mérnökképzés - a felmérések személyi feltétele A korszerű mérnökképzés Magyarországon csak 1782-ben kezdődött, amikor II. JÓZSEF megalapította a mai Műegyetem elődjét, az Institutum Geometricum-oi, ahol föld- út-, és - a hydrotechnikai fakultáson 35 vízmérnököket képeztek ki . 1853-ig működött az iskola, és ez alatt az idő alatt 1141 mérnöknek adott diplomát Legismertebb vízmérnökeink - HUSZÁR Mátyás, BESZÉDES József, VÁSÁRHELYI Pál, HIERONYMI Ottó - ugyancsak az Institutum növendékei voltak Az itt végzett mérnökök messzemenően ki tudták, elégíteni a hazai igényeket Sokak közülük a vármegyék alkalmazásába álltak. A megyei mérnökök birtokfelméréseket, út- és vízépítést végeztek. Mások a városoknál helyezkedtek el. A városi mérnökök feladata elsősorban a városrendezés, középületek építésének felügyelete volt. Az uradalmi mérnökök a Kamara, az Egyház és a magánföldesurak birtokain tevékenykedtek Sajátos feladataik miatt külön csoportba sorolhatók a bányamérnökök. Feladatuk rendkívül szerteágazó volt, mivel a bánya műszaki, vízépítési és térképezési gondjait ők viselték. A mérnökök jelentős része azonban állami szolgálatba állt. Tevékenységüket az 1788-ban szervezett Vizi és Építészeti Főigazgatóság fogta össze36. Ezekből a mérnökökből szervezte meg az Építészeti Igazgatóság a nagy szaktudást igénylő állami megbízásokhoz - a hajózást, az árvízvédekezést és öntözést szolgáló csatornaépítésekhez, a folyószabályozásokhoz valamint a mocsárlecsapolásokhoz szükséges szakember-gárdát. A legfontosabb lépést tehát folyóink tudományos felmérése terén tehát már a XVIII. század utolsó évtizedeiben megtettük. Nem a jutalom reménye, hanem a hazaszeretet hajt minket előre. Geometrákat, azaz földmérőket képeztek ki a Mária Terézia által már 1763-ban Szencen (Szempcen) alapított Collegium Oeconomicum- ban, ahol a piaristák elsősorban az úrbérrendezés során szükségessé vált földmérésekre készítették fel hallgatóikat. A mérnönök másik csoportja a megyék és városok szolgálatában tevékenykedett. A vármegyéknek Mária Terézia rendelte el mérnökök alkalmazását az úrbérrendezés zavartalan lebonyolítása érdekében. A XIX, sz. első felében a megyei mérnökök egyik fö tevékenysége az utak építése, karbantartása volt, amihez főként közmunkákat vettek igénybe A városi mérnökök feladata elsősorban a városrendezés, középületek építésének felügyelete volt. Általános gyakorlat szerint ugyanis az épületeket a XIX. század első felében a városokban gyakran nem mérnökök, hanem rendszerint magas műszaki képesítéssel rendelkező építőmesterek tervezték. Hasonlóan az ő munkájuk volt a kastélyok, templomok, nagyobb udvarházak terveinek összeállítása is, sőt vállalkozóként az épületek kivitelezésében is részt vettek. 32
