Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4 A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE 4.3. Műszertechnika - a felmérések tárgyi feltétele A páratlanul nagy vállakózáshoz a személyi feltételeken túl a másik nagyon fontos tényező, a megfelelő műszerezettség, szerencsére ugyancsak adva volt. A XIX század elejére ugyanis a műszedechnika olyan nívóra jutott, hogy a kezdetben Angliában, Németországban majd Bécsben vásárolt műszerekkel a szintezéseket, vizsebességméréseket megbízhatóan el tudták végezni. Ezzel egyidőben Magyarországon is megindult a finommechanika fejlődése. A terepi térképfelvételek legfontosabb eszköze a XVIII és a XIX. században a mérőasztal volt, melyhez elsősorban a célzásra szolgáló dioptrás vonalzó tartozott Az azimut és magassági szögek mérésére a szögtárcsát (graphometer, ill. cirkumferentor) használták A vízrajzi felvételeknél nélkülözhetetlen szintező műszerek a XVIII. sz vége felé terjedtek el szélesebb körben. Az ausztriai központú hatóságok és az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum az osztrák gyártmányú műszerek (Starke-, Voigtländer-, Kraft-gyártmányú mérőeszközök) beszerzését szorgalmazta A XIX század első évtizedeiben azonban már a magyarországi műhelyek gyártmányai is megjelentek. A XIX. sz. elején a szintező műszerek még gyakran csak dioptrás célzóval voltak ellátva Az 1830-as években azonban már a távcsöves szintezők terjedtek el. Tökéletesítésükhöz a magyar vizmérnökök is hozzájárultak HUSZÁR Mátyás pl a szintező csavar speciális rendszerét szerkesztette meg Az 1830-as évektől aztán a grafométert és a cirkumferentod felváltotta a teljes osztott-körű teodolit A magyarországi mérnökök többnyire Breithaupt (Kassel), Starke és Kraft (Bécs) gyádmányú teodolitokkal dolgoztak. A hazai gyádók közül legismedebbek voltak RÖSSEL Tamás és NUSS Antal. A tökéletesített műszerek bidokában átfogó koncepció alapján és egész mérnökcsopodok által végzett 27 "mappáció 1821-ben kezdődött meg, bár az uralkodó már 1818-ban kiadta az erre vonatkozó utasítást Előbb a Körös-völgyet médék fel, majd a Duna, végül a Tisza mappációja következett. 4.4. A Körösök felmérése 4.4.1. Előzmények A Körösök árvizei és mocsarai ellen folytatott évszázados küzdelem tödénete beszédes bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy sem a politikai, sem pedig a gazdasági késztetés nem volt elegendő a problémák megoldásához. Kellő tudományos és műszeres felkészültség hiányában kudarcra volt ítélve minden, a vizek rendezésére irányuló kezdeményezés akár alulról, a bidokosok, városi hivatalok részéről, akár pedig felülről, az uralkodótól vagy a Kamarától indult az el. Az itt megfogalmazottak megerősítésére vázlatosan ismedetjük báró VAY Miklós királyi biztos működését megelőző, a szakirodalom által szinte teljesen ismeretlen körösvölgyi vízi munkálatokat38. A XVIII század elejére a Sebes-Körös medre úgy feliszapolódott, hogy a padtalan medrü folyó közel 77.000 hold földet tadott állandóan víz alatt. A hatalmas mocsár felszámolására Magyarország uralkodói különböző rendelkezéseket hoztak. 1768-ban Bihar megye az 1756-ban a Halad patakra épített vésztői malom kapcsán azzal a kéréssel fordult a Helytadótanácshoz, hogy a vésztői és szeghalmi malmot bontsák el, és a nagyon feliszapolódott patakmedret tisztítsák ki. MÁRIA TERÉZIA a Körös szabad lefolyását gátló tényezők felmérését elrendelte. A békésiek panasza megalapozottnak bizonyult. Ezéd a vésztői és szeghalmi malmokat királyi parancsra 1775-ben elbontották, de másik 5 malmot a nádrengetegben meghagytak. GASSNER Lőrinc vízmérnöknek 1777-ben tett javaslatára kiásták az Ördögárkát és az Enyvesfokot (1779- 1780). és így kb. 5000 holdat vízmentesítettek. Szeghalom HAJDÚ nevű bírója ezek után a Nyomott fok medrének kifolyását önkényesen elzáratta, és ugyanoda "Hajdú malma" nevű malmot építtette fel, melyhez a Tekerőbői csatornán vizet vezetett. 1782-ben II. JÓZSEF uralkodása alatt az elmocsarasodott terület felmérését rendelték el. 1798-ban I FERENC uralkodása alatt GASSNER Lőrinc a területet beszintezte, és a szabályozásra javaslatot terjesztett elő. 1802-ben a Helytadótanács a Körös folyó szabályozását határozta el, és királyi biztosul VAY Miklóst nevezte ki. A folyókról a felmérések során minden jellemző adatot igyekeztek begyűjteni. Vízjárását megfigyelték, árterét, pontos folyásirányát térképre vitték kereszt és hossz-szelvényeket készítettek, valamint mélység, szélesség és vízsebesség-méréseket végeztek Vay Miklóst 1802-ben nevezte ki az uralkodó a Körös-völgy vízrendezésének királyi biztosává 33
