Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

I. A szárazföldek erei

Ez az árhullám május 8-án 12,3 m-rel tető­zött Memphisnél és négy nappal később 16,2 m-rel Vicksburgnél. Miközben május 18-a után Cairo és Vicksburg között a víz­szint már csökkent, New Orleanst az árhul­lám csak május utolsó hetében érte el. Az elöntött földek csak június közepétől váltak ismét fokozatosan szárazzá. A szokatlanul erős áradás 77 napig tartott St. Louis, 89 na­pig Vicksburg térségében. A víz a gondos védekezés ellenére is mintegy 70000 km2- nyi területet öntött el. Az okozott kár több mint 1000 millió dollárra rúgott. Az utóla­gos elemzésekből kiderült, hogy a Missis­sippi vízgyűjtő területére 1972 szeptembere és 1973 májusa között a sokéves átlagot messze felülmúló csapadékmennyiség öm­lött. A lehullott eső mennyisége a Felső- Mississippi vízgyűjtőjén 59, a Missourién 52, az Arkansasén 50, az Ohióén 44% -kai haladta meg az átlagértéket. A katasztrófa méreteiért végeredményben a fehér bevándorlók korábbi generációi is felelősek. Az Appalache hágóin átkelő pio­nírokat a Belső-síkságokon erdőben és földben — legalábbis látszólag — kimeríthe­tetlen gazdagságú területek fogadták. A fa­vágás jövedelmező üzletnek bizonyult. A Mississippin és mellékfolyóin egész er­dőket úsztattak le. Ha a favágás túl lassan haladt, égetéssel siettették a folyamatot. Az így nyert földekről azonban a termékeny talajréteget hamarosan pusztítani kezdték a viharok. A lejtőkbe az esővíz méteres mélységű árkokat vájt, óriási mennyiségű iszapot mosott le a földekről. Az Ohio, a Missouri, a Tennessee menti erdőirtáso­kért a telepesek sivárrá vált földekkel, a Mississippi alsó szakaszán katasztrofális árvizekkel fizettek. A csupán a közvetlen hasznot szem előtt tartó rablógazdálkodás ára napjainkig „kamatozik”. Más esetekben szélsőséges árvizek pusztítá­sát még ajég okozta visszaduzzasztás is erő­síti. A Vág torkolatánál a jeges árvizek ma­gassága 1,5-2 m-rel haladja meg a jégmen­tes árhullámok szintjét. A mellékfolyók vi­zét azonban nemcsak a jég duzzaszthatja vissza. 1879-ben a szokatlanul magas dunai árhullám csak nehezen talált lefolyást az al- dunai-áttörésnél; ezért a Tisza visszaduz- zasztott vize az Alföld nagy területeit öntöt­Néhány példa a maximális árvízi szintemelkedésre Folyó neve Hely Emelkedés méterben Szajna Párizs 5 Rajna Basel 6 Rajna Köln 9,5 Garonne Agen 11,7 Nílus Asszuán 15 Mississippi Vicksburg 17,9 Ohio Cincinnati (1937. január) 24,4 Colorado Hely megjelölés nélkül 30 körül Iguazú Helymegjelölés nélkül 43 körül Jangce A Jicsang fölötti szurdokokban 60 körül Jangce A Jingcsang fölötti Fujtató-szorosban 82 (?) (M. Pardé, 1964, W. Wundt, 1953 és J. Marcinek, 1975 nyomán) 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom