Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

VIII. Megzabolázott folyók

Kettős kerekű vízimalom (XVI. századi rézmetszet) munkálatai között is találunk olyanokat, amelyek többé-kevésbé egy célt, így példá­ul távoli vidékeken létesített gátak csupán az áramtermelést szolgálják. A modern víz­építést azonban mégis a többcélú, komplex hasznosítás jellemzi. A felduzzasztott fo­lyószakaszokon javulnak a hajózás feltéte­lei, lehetőség nyílik villamosenergia-terme- lésre, és ahol szükséges, még a földek öntö­zése is megvalósítható. A folyók tehát a sokrétű területhasznosítás egyik fontos elemét jelentik. A tudatosan több célra tervezett vízépítési munkálatok kezdetei századunk húszas éveire nyúlnak vissza. Európában és Észak- Amerikában a hajózó utak építését és az ol­csó villamos energia biztosítását egyaránt ott találjuk a nagymérvű folyószabályozás indítékai között. Végeredményben ez a két cél lebegett a Rajna és a Felső-Duna további szabályozását, valamint a két folyórendszer összekapcsolását tervezők szeme előtt is. A Duna felső szakaszát tucatnyi vízlépcső megépítésével tették alkalmassá az Európa- hajók fogadására. Az építkezések „mellék­termékeiként” elkészült 47 vízerőmű 1971- től kezdve évente 2,34 milliárd kWó áramot termelt. Hasonló hasznosítási lehetőségeket terem­tett a Szent Lőrinc-víziút kiépítése is. A Vol­gái víziút kiépítésében már a mezőgazdaság szempontjai is szerepet játszottak. Rendkí­vül jelentős a folyón létesített, összesen 10 millió kWó teljesítményű, és évente mint­egy 50 milliárd kWó villamos energiát szol­gáltató vízerőművek szerepe. Legalább ennyire lényeges, hogy az öntözés segítsé­gével óriási sztyepterületeket vonhattak be a mezőgazdasági művelésbe. Végül egyre több vizet emelnek ki a folyók­ból — üzemi és hűtővíz céljaira - a különféle ipari üzemek, és ennek mintegy ellentétele­ként egyre több kommunális és ipari szennyvízzel terhelik a folyókat. Az erősen vízigényes és sok szennyvizet „termelő” iparágakat (papír- és bőrgyárak, kelmefestő műhelyek, később vegyi gyárak, vízerő­művek) mindig a folyók mellé telepítették. Ez önmagában még nem igényelte nagy­mérvű szabályozásukat, a ma készülő 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom