Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

VIII. Megzabolázott folyók

Alulcsapós vízimalom (G. A. Böckler: Theatrum machinarum, 1673)

komplex tervek kidolgozásakor azonban már az ipar igényeit is figyelembe veszik.

A tudományos-technikai forradalom vívmányai a folyók mentén is megjelentek. A hagyományos fémkohászat és vegyipar jellegzetes iparvidékein, mint amilyen a Ruhr-vidék és a Felső-Rajna-völgy, a legmodernebb petrokémiai ágazatok és az atomerőművek is helyet követeltek maguknak. A Ruhr-vidéken végbement fejlődést mindennél jobban jellemzi az az adat, miszerint az ipari termelés az utóbbi húsz évben több mint ötszörösére nőtt. Hasonló fejlődésnek lehettünk tanúi a Volga, a Mississippi, az Öt-tó és számos más folyó mentén fekvő régi és új iparvidéken is.

Arra, hogy a komplex folyószabályozás milyen távlatokat nyithat egy terület fejlődése előtt, talán az USA-beli Tennessee- völgy nyújtja a legjobb példát. Noha a Volgán végzett munkálatok során is nagyjából hasonló tudományos és technikai arzenált vetettek be, a Tennessee példája a maga nemében mégis egyedülálló. A Volga ugyanis már a generációk hosszú sorát szolgálta mint víziút, és partján olyan jelentős ipar-és kereskedővárosok épültek, mint Gorkij, Kazány, Kujbisev, Volgográd és Asztra- hán. A Volgán, a Rajnán, a Felső-Dunán és sok más folyón végzett szabályozások tehát végeredményben víziútként, energiaforrásként, ipari vízként és szennyvízfelfogóként

200