Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
III. Forradalmi események a folyók életében
A sivatagok szárazvölgyei Sivatagi utazók gyakran találkoznak széles, a folyóvölgyek minden sajátosságával rendelkező völgyekkel, amelyekből — legalábbis az év nagy részében — mindössze a víz hiányzik. Az Atlasz-hegység déli peremét mélyre vágódott szurdokok szabdalják. Folyóvízi eredetükről a ma már szárazon tátongó örvényüstök tanúskodnak. A dél-algériai Szaura-vádi több mint 700 km hosszú. Egykor hatalmas folyó foglalhatta el, de ma csak egyes szakaszait tölti meg néha víz. A Szahara belsejében fekvő Tibeszti, Tasszili (Tassili-N’Ajjer), Ahag- gar és Air hegységeket is meredek, száraz szurdokok tagolják, amelyek sok száz kilométer hosszú, víz nélküli sivatagi völgyekben folytatódnak. A Tafassasset-vádi az egykor az Ahaggar és az Air hegyeiben eredő és több mint 1000 km-es út után a Nigerbe ömlő folyóvölgy maradványa. Más száraz területeken egykor hatalmas összefüggő folyamok által kialakított, mára csak egymással össze nem függő és csak időszakosan vizet vezető mederágyakkal találkozhatunk. Az említett szakaszok szegényes patakjait nedves területeken eredő mellékfolyók éltetik, amelyek azonban az egész egykori medret nem képesek vízzel ellátni. Ilyen folyó volt az Andok előterében és az argentin Pampákon a Collector- nak, azaz „gyűjtőnek” nevezett egykori vízfolyás, amely egykor 1200 km hosszúságban húzódott a Rio Bermejo Pampai-Si- errák-beli forrásvidéke és a Curaco folyó között. Az egykori folyó a Rio Coloradóba ömlött. Mára viszont a Rio Bermejo, a Rio Desaguadero, a Rio Salado, a Chadileuvú és a Curaco különálló szakaszaira esett szét. Ezek sós mocsarakban (lagunas) végződnek, vagy éppen kaviccsal és homokkal kitöltött medrükben halnak el, s csak kivételes esetben szállítanak az egykori szakaszok összekapcsolásához elegendő vizet. Más esetekben a folyóvizek mélybe szivárgó, felszín alatti szakaszait is kapcsolatba hozAz időszakos vízfolyásokra szétesett egykori „Collector” az argentin Pampákon 92
