C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Öntözési módok - 4.1 Esőszerű öntözés, esőztető öntözőtelepek

lásán kívül a szélhatás kiküszöbölése miatt is célszerű azokat kihasználni öntözésre. Az éjszakai öntözés munkaszervezése kis és közepes intenzitásnál nem jelent nehézséget. Dombvidéken ajánlatos a gyakori szélirányt is figyelembe venni a szórófejek kötése megállapításánál.

A szórófejnél kiadott vizcseppeket illetően megkívánjuk, hogy a cseppek a talaj felszínét Utóhatásukkal ne tömöritsék, az öntözött (pl. zsenge) növényzetben kárt ne tegyenek. A cseppnagyságok arányát a porlasztás mértékével szokták jellemezni (12, táblázat).

12. táblázat

A szórófej porlasztása

R/H..

u

a csapadék minősége

1-1,1

az eső finom

1,1-1,2

az eső közepes

1,2-1,3

az eső durva

> 1.3

az eső nagyon durva

A sugárcsőből kilépő vizsugár érintőjének hajlásszöge megegyezik a sugárcső vízszintessel bezárt szögével, általában 28—32°. Nagyobb hajlásszögű szórófejeket magastörzsü gyümölcsfák koronájának öntözésekor használnak. Kisebb 6—12°-os hajlású sugárcsővel célszerű szennyezett viz kiszórásakor dolgozni, a viz ugyan kisebb távolságra jut el, de a szél a szenny- viz-cseppeket kevésbé kapja el s viszi a szomszédos területre. A vizsugár alakja periódikusan működő sugárbontó hatására, amely az egyenletesebb szórást segít elő, időben változó, de a burkoló görbe meghatározható. A gyártó cégek ilyen vonatkozásban még tájékoztató értéket sem szoktak közölni, pedig a sugár alakja nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett öntözésnél fontossá válhat.

A szórófejeket az öntözendő növény magasságától függően kell elhelyezni. A gyártó cégek adta, vagy irodalmi adatok az alacsony — rendszerint 0,45 cm magasságú — elhelyezésre vonatkoznak. Középmagasán 1 —3,5 m között; magasan 3,5—8 m között elhelyezett szórófejet értünk.

A szórófejállások (felállitási pontok) szabályosan rendeződnek el sorokban, s a pontok valamilyen síkidomot jelölnek; ez lehet négyzet, téglalap, háromszög. A szórófejállások rendjét kötésnek nevezik; a megfelelő síkidom szerint ismerünk négyzetes-, téglalapos- és háromszöges-kötést. (16. ábra). A kötéstávolságok közül — ha lehetséges — a kisebb méret legyen a szórófejeket vízzel ellátó csővezetéken a szórófejek kiosztása s a nagyobbik méret a csővezetékek távolsága, akár a terepen mozgatható, akár a felszín alá beépített csőről legyen is szó.- 51 -