C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. A mezőgazdaság általános igényei
7. táblázat folytatása naptári nap csapadék párolgás felszini lefolyás elszivárgás mélyebb rétegekbe a talajrétegben határozott viz mm 23 0.0 2.8 .0 .0 73.6 24 0.0 2.6 .0 .0 71.0 25 0.0 2.5 .0 .0 68.5 26 0.0 2.3 .0 .0 66.2 27 0.0 2.2 .0 .0 64.0 28 0.0 2.1 .0 .0 61.9 29 15.1 2.8 .0 .0 74.2 30 0.1 2.7 .0 .0 71.5 Rizstelepeknél, ahol a berendezett terület 75—80%-a a tény észidőben vizzel boritott (ennyi a rizs vetésterülete) a talajviz káros mértékű megemelkedése gyorsabban bekövetkezhetne, ezért itt a gyűjtőcsatornák, fő- és melléklecsapoló csatornák mértékadó vízhozama a terep alatt min. 50 cm biztonsággal vezetendő el. A magasvezetésü öntözőcsatornák és tározók töltésén átszivárgó vizet szivárgókkal, övcsatornákkal kell felfogni és elvezetni. Öntözni pedig úgy kell, hogy csurgalékviz ne keletkezzen. Az öntözőtelepek utárkai gyakran gyűjtőcsatornák, vízelvezetésükről gondoskodni kell. Az esetleges megmaradó anyagárkokban összegyűlő viz elvezetését is meg kell oldani. Az öntözőtelepekről a felesleges viz a csatornahálózatba lehetőség szerint — akár kevés földmunka-többlet árán is — gravitációsan juthasson be, depőnia a viz lefolyását ne akadályozza. Szivaty- tyus átemelést alkalmazni csak abban az esetben célszerű, ha laza, áteresztő a talaj, a talajviz mély, a domborzat olyan nyugtalan, hogy egyszerű föld csatornák épitése helyett részben vagy egészben felszin alatti csővezeték volna gazdaságosabb. A vázolt domborzati adottságok mellett rendszerint esőszerü öntözés indokolt, igy annak csőhálózata kevés kiegészitéssel (pl. csatlakozás a befogadóhoz) vizelvezetésre is felhasználható oly módon, hogy hordozható kisnyomású szivattyúkkal a hidránsokon keresztül juttatják a felszin alatti csőhálózatba. Természetesen ebben az esetben az öntözés szünetel. Az iparszerű növénytermesztés gépparkjának kihasználásához igazodó 1 — 5 km-es táblaméretek kevéssé egyenletes esésű terep esetén — bár ez a- 39 -
