C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. A mezőgazdaság általános igényei
termelési rendszer szárazgazdálkodási viszonyok között is igényel kis mértékű tereprendezést —, a nagyobb terepmélyedések, ellenesésü felületek elegyengetése rendszerint szóba se kerülhet költségessége miatt — szükségessé tehetik, hogy a tábla felszini vizeit a mélyedésekben összegyűjtve víznyelőaknákkal a felszin alá elhelyezett csővezetékbe vezetve (dréncső) juttassuk a tábla széli gyűjtőcsatornába. A magas talajviz, vagy a talaj rossz vizgazdálkodási tulajdonságai miatt szükséges lecsapolási módszereket más tantárgyban már megismerték (1. Dombvidéki vízrendezés c. tantárgy), ha ilyen beavatkozásra szükség van, azt lehetőleg az öntözéses gazdálkodásra áttérés előtt 3-4 évvel célszerű kiépíteni, hogy a lecsapolás nyomán a talaj tulajdonságainak kedvező megváltozása kialakulhasson. A vizrendezési elemek vonalvezetése az öntözőtelep egyéb vonalas létesítményeivel összhangban kell legyen, egyes esetekben az öntözés céljait is szolgálhatják, pl. altalajöntözésnél a csatorna és drénhálózat szükség szerint a felesleges vizet vezeti le vagy a vizhiány pótlására öntözővizet szállit, vagy pl. hordozható esőztető berendezéseknél tápcsatornaként is működnek. A levezető csatornák közlekedés miatt szükséges műtárgyait célszerű tiltózhatóan (hornyok) megépíteni, igy a belvizgazdálkodás ill. a belviz visz- szatartása segítségükkel egyszerűen megoldható. Egyéb vonalas létesítmények Mezővédő erdősávokat napjainkban ritkán telepítenek, noha a hasznos állatvilág és aprővad-állomány életében jelentőségét nem vitatják a szakemberek. Kétségtelen, hogy a kívánatos táblaméretek mellett szélfogó hatásuk csekély, s a repülőgépes növényvédelemben akadályt és balesetveszélyt jelentenek. Szükségességének eldöntése nem műszaki feladat. Az erdősávot öntözőtelepeinken a csatornáktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy a gépi fenntartási munkát ne akadályozza. Kötött talajon az utak északi, homoktalajon déli oldalára kerüljenek, első esetben, hogy az utat eső után a napsütés gyorsan felszáritsa, a második esetben kedvezőbb, ha a szántóterület helyett az ut kerül árnyékba. Lehetnek az öntözőtelepeken a felszin alatt különböző vezetékek (olaj, gáz), a betartandó távolságot (védősáv), a keresztezésekre vonatkozó előírásokat a vezeték üzembe tartójának felügyeleti szerve Írja elő. A területen áthaladó légvezetékek oszlopait létesítményeinkkel lehetőleg ki kell kerülni, mert áthelyezésük költséges, de ez általában kis figyelemmel megoldható. Egyes esetekben a vezetékoszlopok akadályt jelenthetnek az öntözőgépek, berendezések mozgatásában, ezért a táblakialakitá- soknál lehetőleg arra kell törekedni, hogy a vezeték vonala táblaszélre kerüljön; esetleg megfelelő akkor is, ha tábla egyik oldalával párhuzamos lesz.- 40 -
