C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

3. A mezőgazdaság általános igényei

maga is helyrehozza. A termőterületről felhordott sár az utat elsárositja, ettől rendszeres karbantártással (gréder) könnyen megóvható. Később a már bejáratott pályaszerkezet ellenálló képessége a felületre 2—3 alkalommal ki2

permetezett 1,5-2,0 kg/m HB-1 jelű hígított bitumennel s arra ráhordott 2

20 kg/m homok vagy homokos kavics elterítésével növelhető.

Cement stabilizáció finomabb szemcsés talajoknál (vályog, iszaptar- talmu homok, középkötött talaj) célszerű, amikor is a talajhézagok kitöltéséhez nincs túl sok cementre szükség. Az általában C 500-as cementből kb. 15—16 cm vastagságú réteghez 3—15 sulyszázalék szükséges — pontos adagját laboratóriumi utón lehet meghatározni. Az előirt cementmennyiséget a kész földmunka fellazított felületére kell szórni, előbb szárazon, majd nedvesen többször átkeverni, tömöríteni, közben a szabályos felületet kialakítani s végül egy hétig meg kell akadályozni, hogy az építési víztartalom csökkenjen. A cementstabilizáció önmagában csak rövid ideig használható közvetlen járófelületként; erre 3—5 cm aszfaltszőnyeg terítés hajlékony koptatóréteget ad.

Bitumen stabilizáció elsősorban homok, de homokos kavics, finomhomok talajra is való; a vegyes szemszerkezetű talajok előnyösebbek. Elkészítése a hígított bitumen vagy bitumenemulzió meleg felhasználása miatt speciális gépeket kíván. A felhasználandó bitumen mennyiségét előzetes kísérlettel kell megállapítani, s 2—3 menetben a kissé megnedvesitett felület2

re kipermetezni. Az első keveréshez 2 kg/m körüli mészhidrátot is ki kell szórni. A melegen jól elkevert anyag azonnal tömöritendő és a szabályos- 34 8. ábra

Mechanikai stabilizáció