Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Halastavak műszaki berendezése
tése és lecsapolása alkalmával áll elő és - különösen kis tavaknál - rövid ideig tart. Erre az időre a töltést vé4elem nélkül hagyhatjuk annál is inkább, mert a kisebb vízmélységnél nem keletkezhetnek nagy hullámok. Olyan tavaknál, amelyekben hosszabb ideig lehet közepes vagy alacsonyabb vízállás, a töltés rézsűjét teljes hosszában meg kell védeni, le egészen a tófenékig. Dombvidéki. völgyzárógátas halastavak A dombvidéki tógazdaságokat kis vagy közepes esésű völgyekben létesítik, a völgynek alkalmas helyen töltéssel, völgyzáró- gátszerüen történő elzárásával. Egymás fölött több elzárás is építhető, ebben az esetben tósorozat alakul ki. Az elzárások helyét úgy kell megtervezni, hogy minél rövidebb töltéssel minél nagyobb tavat tudjunk létesíteni, tehát a terepet vízszintes és magassági értelemben is tanulmányozni kell. Vízszintes értelemben az a kedvező, ha völgyszükületben helyezzük el az elzárást, mert igy a töltés rövid lesz. A völgy hosszmetszetét tekintve egy-egy kisesésü szakasz alsó végére kell a töltést tervezni, mert ugyanolyan magas töltéssel a leghosszabb völgyszakasz árasztható el. A völgyszűkületek fölött rendszerint kisebb esésű völgyszakaszok vannak, ezért az elzárások számára vízszintes és magassági szempontból is legalkalmasabb helyek általában egybeesnek. Ha egymás fölött több tó is épül, nem lehet minden esetben a fenti elvekhez ragaszkodni, mert a völgyszűkületek nem olyan távolságra vannak egymástól, amilyeneket az elárasztás kedvező mélysége megkövetel. A tavak átlagos vízmélységét itt is célszerű 1,0-1,2 m- re felvenni úgy azonban, hogy a vízmélység a tó töltésénél se haladja meg a 2,5 m-t ás a fölötte levő töltéslábnál is legalább 40-50 cm-es legyen. Az ennél alacsonyabb vizboritáau helyeken teljes értékű haltermésre nem lehet számítani, mert ott sok káros vízinövény fejlődik és ilyen sekély vizen az úszó kasza nem tud mozogni. A kísérletek viszont azt mutatják, hogy gyomirtószerek permetezésével a káros növényzet egy része kiirtható. Minden esetben külön kell elbírálni, melyik a legkedvezőbb, a leggazdaságosabb- 404
