Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Halastavak műszaki berendezése
megoldás, nagyobb földmunkával kedvezőbb vízborítást létesíteni, vagy pedig érdemesebb-e az építési költségek csökkentésével a vízborításnál tenni engedményeket úgy, hogy nagyobb területet árasztunk el alacsonyabb vízzel nemes füzesek részére a sekély- vizű helyeken. Éppen a szélvizek miatt kedvező, ha a széles lapos völgyből meredeken emelkednek ki a határoló dombok. Hivel a dombvidéki tógazdaságok a völgyfenéken épülnek, a völgyben levő patak vize átfolyik a tógazdaság tavain. Duzzasztásra nincs szükség, a patakot egyszerűen bevezetjük a legfelső tóba. A bevezetésnél halrácsot kell alkalmazni, amely megakadályozza a tóban levő halak elszökését és a patakban levő vadhalnak a tóba való bejutását. A pataknak nemcsak a kis és közepes vizei, hanem az árvizei is keresztül folynak a tavakon. A nagyvizeket úgy kell elvezetni, hogy az a tavak töltéseiben és műtárgyaiban kárt ne okozhasson" és a tavakban levő halakat el ne sodorhassa. A dombvidéki tógazdaság egyes tavai - a terepviszonyok miatt - nem nagyok, ezért a lecsapoláshoz a barátzsilip megfelel, és ezt szokás épiteni. A barátzsilip azonban nem elég a nagyvizek levezetésére, ezért erre a célra külön árapasztót is kell épiteni. Hogy az árapasztónál minél kisebb legyen a bukás, azt a magasabb terepen, a völgy oldaléban, a töltés végénél kell elhelyezni, éspedig a termett talajban a kedvezőbb építési viszonyok miatt. Az árapasztókat részletesen külön ismertetjük, itt csak annyit említünk meg, hogy ahol több tó van egymás fölött, a legalsó tó árapasztóját kell nagyobb biztonsággal megépíteni, a többi tó árapasztójánál azonban engedmények tehetők, mert ha egyik közbenső tó töltésénél történik is valami baj, a legalsó tó visszatartja a felsőbb tóból elsodort halakat (97* ábra). A völgyzárógátas halastavak töltéseinek koronáját 50 cm-rel szokás a tó üzemi vizszintje fölé emelni, azonban a nagyobb biztonság érdekében a legalsó tórekesz töltését 1,0 m-rel kell a vizszint fölé tervezni akkor, ha nagyobb árvizmennyiségek folynak át a tavon. A töltés koronáját nem vízszintesre kell épiteni, hanem úgy, hogy a völgyszéleken legyen meg a tervezett biztonság az üzemviz felett, a töltés (a völgy) közepén pedig ennél 30-50 . cm-rel magasabb legyen. Ilyen módon elérhető, hogy a töltést meghaladó katasztrófái!s árvizek a völgy szélén, az alacsony töltés- '*05 -
