Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak műszaki berendezése

igen nagyok. Továbbá a nyilt zsilip a töltés állékonyságát is jobban veszélyezteti, mert a barátzsilipnél csak a fekvő cső töri át a töltés testét, a nyilt zsilip azonban teljes egészében kettévágja.

A barátzsilipek ^,4; 0,6; 0,8; 1,0 m átmérőjű csővel épülnek a leggyakrabban. A vizvezetőképességük a következő;

csőátmérő (m) 0,4 0,6 0,8 1,0

vizszállitás (l/s) 130 300 500 800

Ezek áz értékek mintegy 25 %-ka.l megnövelhet ők, ha a nagyobb vizsebességből eredő hátrányok (megnövekedett duzzasztás, kimosási veszély, lassúbb és nehezebb üzemelés) megengedhetők. Az alkalmazandó csőátmérő a szükséges vizvezetőképességtől függ, amit viszont a tó viztérfogata és a lecsapolási, ill. feltöltési idő szab meg.

A szükséges vizvezetőképesség (Q mVs);

Q = “T

F m

KPT

ahol F (kh) a tó területe,

m (m) az átlagos vízmélység, '

T (nap) a megkívánt lecsapolási ill. töltési idő.

A töltési idő a tápláló vizfolyás megfelelő vízhozamának megjelenési idejétől és tartamától függ. Törekedni kell arra is, hogy a tavak minél tovább szárazon maradjanak.

Tehát a gazdaságosság határain belül minél nagyobb vizveze- tőképességü zsilipet kell alkalmazni.

A leggyakrabban alkalmazott 0,4; 0,6; és 0,8 m csőátmérőjü

barátzsilipek részletes típustervét az OVF - VIZITEHV szakmai ti- pus-irányterv tartalmazza (OVF 10-57 RT és 11-57 RT). E helyen csak a tervezésnél előforduló főbb szempontokra mutatunk rá.

A műtárgyakat a jó felfekvés és vasszerelés érdekében alzat- bétonrétegre kell helyezni. Kimosás és szivárgás ellen teherbíró talajon alzatbeton fogakat, kitérésre hajlamos talajon pedig szádfalakat kell alkalmazni a műtárgy mindkét végén.

A barátzsilipek elején levő záróakna kétféle kiképzésű lehet. A "szabadonálló" akna egyszerű, négyszögletes kiképzésű, csak az