Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Víztározás - A víztározók kialakítása

dás vízhozama egyenlővé lesz9 Ju.E. Kozamovszkij mérnök adatai Q. szerint igy adható meg: V « SzápQr 1 - —és itt Szápop ­a zápor okozta lefolyás térfogata, és pedig - a tavaszi és záporos lefolyásnak 10 %-os előfordulási valószinü3égü maxi­mális vízhozama. Víztárolók gátjaiba fenékkiüritőket ie építenek, melyek a tárolómedence teljes kiürítésére szolgálnak. Erre a vizesére, vagy a viz minőségének javítása céljából van szükség, de leha­lászás végett is, ha a víztárolót haltenyésztésre is használják. A fenékkiüritők elhelyezését abból a szempontból kell mérlegelni, hogy a tároló kiürítésének az adott feltételek között melyek a legjobb lehetőségei. A tárolómedencéből öntözésre és vízellátásra szolgáló víz­kivétel céljából különleges vizkivételi (vizkibocsátó) műtárgya­kat építenek. Ahol gravitációsan juttatják a vizet a gátnál mélyebb fek­vésű földek öntözésére, ott vizkivételi műnek csőzsilipet hasz­nálnak (118. ábra). Ezt a gáttestbe vagy a völgymélyedés lejtő­jének természetes talajába ágyazzák. A csövet az öntözőrendszer 118. ábra főcsatornájába juttatandó legnagyobb vizsugár átbocsátására mé­retezik. A cső alsó végénél ceillapitómedencét létesítenek, és a viz ebből lép a csatornába; némelykor a cső a vizszint alatt torkollik a csatornába. Kisebb tárolókban cső helyett szivomyát használnak a viz kibocsátására. A szivornya felső, vízszintes részén két nyílás van: az egyiken vizet töltenek be, mikor a szivornyát működésbe hozzák, a másikon ugyanekkor a levegő tódul ki.- 482 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom