Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Víztározás - A víztározók kialakítása
dás vízhozama egyenlővé lesz9 Ju.E. Kozamovszkij mérnök adatai Q. szerint igy adható meg: V « SzápQr 1 - —és itt Szápop a zápor okozta lefolyás térfogata, és pedig - a tavaszi és záporos lefolyásnak 10 %-os előfordulási valószinü3égü maximális vízhozama. Víztárolók gátjaiba fenékkiüritőket ie építenek, melyek a tárolómedence teljes kiürítésére szolgálnak. Erre a vizesére, vagy a viz minőségének javítása céljából van szükség, de lehalászás végett is, ha a víztárolót haltenyésztésre is használják. A fenékkiüritők elhelyezését abból a szempontból kell mérlegelni, hogy a tároló kiürítésének az adott feltételek között melyek a legjobb lehetőségei. A tárolómedencéből öntözésre és vízellátásra szolgáló vízkivétel céljából különleges vizkivételi (vizkibocsátó) műtárgyakat építenek. Ahol gravitációsan juttatják a vizet a gátnál mélyebb fekvésű földek öntözésére, ott vizkivételi műnek csőzsilipet használnak (118. ábra). Ezt a gáttestbe vagy a völgymélyedés lejtőjének természetes talajába ágyazzák. A csövet az öntözőrendszer 118. ábra főcsatornájába juttatandó legnagyobb vizsugár átbocsátására méretezik. A cső alsó végénél ceillapitómedencét létesítenek, és a viz ebből lép a csatornába; némelykor a cső a vizszint alatt torkollik a csatornába. Kisebb tárolókban cső helyett szivomyát használnak a viz kibocsátására. A szivornya felső, vízszintes részén két nyílás van: az egyiken vizet töltenek be, mikor a szivornyát működésbe hozzák, a másikon ugyanekkor a levegő tódul ki.- 482 /
