Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben

nagy állattenyésztő telep érdekében történik. Így az öntözés az állatte­nyésztés ellátó területévé válik, s tulajdonképpen a haszna a kibocsátott végtermékben, az állatban realizálódik. Ebben az esetben céltalan az ön­tözéses növénytermelést önállóan elemezni, a terméket elszámolóáron ér­tékelni, ugyanis más tényezők döntőbbek annál, úgymint: a termésbizton­ság és az öntözéssel megtakarított terület üzemi haszna. Közismert, hogy az öntözött takarmánytermelés elszámolóáron szá­molt jövedelmezősége minimális (ha van egyáltalán). Az üzemnek azon­ban mégis szüksége van rá, és egyáltalán nem fizet rá. Ugyanis az üzem egészére gyakorolt hatása rendkívül pozitív. Az állattenyésztésnek nagy stabilitást és közvetett jövedelmezőséget biztosít. Másrészt pedig főtakar- mány-területet takarít meg az üzemnek. A takarmánynövények közismer­ten kiválóan meghálálják az öntözést (pl. lucerna, silókukorica stb.). Va­lamely adott takarmányigény kielégítése vonatkozásában annyi terület szabadulhat fel más célra, mint amekkorának megfelelőt az öntözéses ta­karmánytermelés többlethozama biztosítani tud. Pl. ha öntözve 100 ha lucerna kétszer annyit terem, mint öntözetlenül, akkor 200 ha öntözetlen lucerna termése 100 ha öntözött területen biztonságosan és kiegyensúlyo­zottan megtermelhető. Így felszabadul 100 ha terület, melyen az üzem a takarmányigényének biztosítása mellett más növény — elsősorban jól jövedelmező árunövény — termelését valósíthatja meg. Az öntözés hatása tehát ez esetben az üzemet több vonatkozásban is érinti, melynek mértéke, hatása külön-külön lehet heterogén, de mely összességében mégis rendkívül pozitív, hasznos. Egyre több gondot okoz a koncentrált állattenyésztő telepek hígtrá­gyájának az elhelyezése. Mióta a vízöblítéses trágyakezelés bevonult az állattenyésztési technológiába és ehhez párosult annak koncentrációja, a nagy tömegben jelentkező hígtrágya elhelyezése egyik legnagyobb gon­dunkká vált. Megfelelő vízfolyás, befogadó rendszerint nincs, de ha van is, annak ilyen mértékű szennyezése nem engedhető meg. A környezet­védelem egyre fokozódó igénye sem teszi ezt lehetővé. Speciális szippantó­kocsikkal táblára történő kifuvarozása költséges és nem nagyüzemi. Leg­kézenfekvőbb megoldásnak az öntözővízbe való bekeverése és a talajba történő kijuttatása kínálkozik. Mindenütt, ahol a szükséges öntözővíz biz­tosítása lehetséges, ez a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás, mely az üzem részére több előnyt is biztosít: — üzemszerű, — a környezetet nem szennyezi, — a hígtrágya tápanyagai visszakerülnek a talajba, — az öntözés takarmánytermelésre használható fel. — az öntözéssel megtakarított terület jövedelmező árunövény-terme- léssel hasznosítható, — lényegesen olcsóbb, mint bármilyen más szennyvíztisztítási eljárás. Az öntözéses hígtrágya-elhelyezésnek az üzem egészére gyakorolt po­zitív hatása tehát itt is jelentős. Az öntözés hatása tehát az üzemben több síkon is jelentkezik. Egy­részt biztosítani tudja egy-egy növény termelési intenzitásának növelé­sét, másrészt pedig közvetve és fokozatosan, de közreműködik az üzem termelési szerkezetének, a gazdálkodás egészének intenzívebbé válásában. Ez utóbbi hatás is igen fontos, de ennek megvalósulása függ az öntözés­nek az üzem egész területéhez viszonyított arányától, valamint az időtől, mert ez csak lassan és fokozatosan alakul ki. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom