Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben

nagy állattenyésztő telep érdekében történik. Így az öntözés az állattenyésztés ellátó területévé válik, s tulajdonképpen a haszna a kibocsátott végtermékben, az állatban realizálódik. Ebben az esetben céltalan az öntözéses növénytermelést önállóan elemezni, a terméket elszámolóáron értékelni, ugyanis más tényezők döntőbbek annál, úgymint: a termésbiztonság és az öntözéssel megtakarított terület üzemi haszna.

Közismert, hogy az öntözött takarmánytermelés elszámolóáron számolt jövedelmezősége minimális (ha van egyáltalán). Az üzemnek azonban mégis szüksége van rá, és egyáltalán nem fizet rá. Ugyanis az üzem egészére gyakorolt hatása rendkívül pozitív. Az állattenyésztésnek nagy stabilitást és közvetett jövedelmezőséget biztosít. Másrészt pedig főtakar- mány-területet takarít meg az üzemnek. A takarmánynövények közismerten kiválóan meghálálják az öntözést (pl. lucerna, silókukorica stb.). Valamely adott takarmányigény kielégítése vonatkozásában annyi terület szabadulhat fel más célra, mint amekkorának megfelelőt az öntözéses takarmánytermelés többlethozama biztosítani tud. Pl. ha öntözve 100 ha lucerna kétszer annyit terem, mint öntözetlenül, akkor 200 ha öntözetlen lucerna termése 100 ha öntözött területen biztonságosan és kiegyensúlyozottan megtermelhető. Így felszabadul 100 ha terület, melyen az üzem a takarmányigényének biztosítása mellett más növény — elsősorban jól jövedelmező árunövény — termelését valósíthatja meg.

Az öntözés hatása tehát ez esetben az üzemet több vonatkozásban is érinti, melynek mértéke, hatása külön-külön lehet heterogén, de mely összességében mégis rendkívül pozitív, hasznos.

Egyre több gondot okoz a koncentrált állattenyésztő telepek hígtrágyájának az elhelyezése. Mióta a vízöblítéses trágyakezelés bevonult az állattenyésztési technológiába és ehhez párosult annak koncentrációja, a nagy tömegben jelentkező hígtrágya elhelyezése egyik legnagyobb gondunkká vált. Megfelelő vízfolyás, befogadó rendszerint nincs, de ha van is, annak ilyen mértékű szennyezése nem engedhető meg. A környezetvédelem egyre fokozódó igénye sem teszi ezt lehetővé. Speciális szippantókocsikkal táblára történő kifuvarozása költséges és nem nagyüzemi. Legkézenfekvőbb megoldásnak az öntözővízbe való bekeverése és a talajba történő kijuttatása kínálkozik. Mindenütt, ahol a szükséges öntözővíz biztosítása lehetséges, ez a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás, mely az üzem részére több előnyt is biztosít:

— üzemszerű,

— a környezetet nem szennyezi,

— a hígtrágya tápanyagai visszakerülnek a talajba,

— az öntözés takarmánytermelésre használható fel.

— az öntözéssel megtakarított terület jövedelmező árunövény-terme- léssel hasznosítható,

— lényegesen olcsóbb, mint bármilyen más szennyvíztisztítási eljárás.

Az öntözéses hígtrágya-elhelyezésnek az üzem egészére gyakorolt pozitív hatása tehát itt is jelentős.

Az öntözés hatása tehát az üzemben több síkon is jelentkezik. Egyrészt biztosítani tudja egy-egy növény termelési intenzitásának növelését, másrészt pedig közvetve és fokozatosan, de közreműködik az üzem termelési szerkezetének, a gazdálkodás egészének intenzívebbé válásában. Ez utóbbi hatás is igen fontos, de ennek megvalósulása függ az öntözésnek az üzem egész területéhez viszonyított arányától, valamint az időtől, mert ez csak lassan és fokozatosan alakul ki.

87