Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.4 Az öntözési módok összehasonlítása

1.4 AZ ÖNTÖZÉSI MÖDOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az öntözővizet különböző módon, különféle technika alkalmazásával lehet a növény gyökeréhez eljuttatni.

Dr. Mihályfalvi kíséretei nyomán az is bebizonyosodott, hogy a növény nem tett különbséget abban, hogy az öntözővizet felületi vagy esőz- tető módon biztosítottuk a számára. A kiadott öntözővíz mennyisége, illetve annak időpontja volt a döntő, nem pedig a vízszétosztás módszere.

1.41 Öntözési módok, módszerek és eljárások mezőgazdasági jellemzése

Az öntözés végrehajtásának különböző technikai megoldása szerint az alábbi öntözési módokat különböztethetjük meg:

— felületi öntözés, midőn az öntözővizet a talaj felszínén, a gravitációs erő segítségével osztjuk szét a táblán,

— esőztető öntözés, melynél a vizet csővezetékből megfelelő nyomáson, szórófejek segítségével, esőztetve terítjük szét a táblában,

— altalajöntözés, ahol az öntözővizet a feltalaj alatt juttatjuk valamilyen formában a talajba,

— önálló öntözési módnak szokták feltüntetni újabban a cseppenkénti öntözést, ahol a víz csővezetékből cseppenkénti adagolásban jut a talaj felszínére vagy közvetlenül a felszín alá, és onnan szivárog be a talajba.

Az egyes öntözési módokon belül rendszerint több módszer is ismeretes. Ezek legjelentősebbjei a következők.

1.41.1 Felületi öntözési mód Árasztó öntözési módszer

Jellemzője, hogy gyors, nagy vízadaggal a talaj felszíne felett álló vízréteget hozunk létre, a területet elárasztjuk.

Legtipikusabb formája a rizsárasztás, ahol a 15—25 cm-es árasztóvíz tartósan borítja a rizskalickákat. Ismert árasztó-öntözési módszer a legelők árasztása is, mely azonban a gyeptakarónak már nem mindig a legkedvezőbb öntözési módszere. A kisüzemi gazdálkodásban a bolgár rendszerű kertészetekben is — korábban — alkalmazták a kaliekás árasztást. Ma az árasztási öntözési módszernek gyakorlatilag csak a rizstermelésben van jelentősége. Számos hátránya miatt szántóföldi öntözésben alkalmazásra nem kerülhet.

Csörgedeztető öntözési módszer

Jellemzője, hogy az öntözővíz mozgásban van és sekély vízfátyol alakjában jut el az öntözendő terület minden pontjára. Sűrű vetésű növények, valamint legelők öntözésére szoktuk alkalmazni. Alkalmazásához közepes (100—150 mm) vízadag szükséges. Előfeltétele a terep esése.

Áztató öntözési módszer

Jellemzője, hogy az öntözővíz a talaj felületét csak részben, rendszerint csak a barázdákban érinti, míg az öntözővíznek a talajba jutása a víz oldalirányú szivárgása, áztatás útján valósul meg.

88