Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben
jobb kihasználás érdekében a -tábla hosszabb oldalának megfelelően dolgoznak. A munkagépek szélessége nagy. A géphasználat sorrendje kötött vagy legalábbis erősen lekorlátolt. Ezen adottságok közé kell beilleszteni az öntözés technikai megoldását, a táblán belüli vízelosztás rendszerét. Ez természetesen nem lehetetlen feladat, csupán a termelés korlátozó tényezői miatt szorosan lehatárolt. Végül pedig említsük meg, hogy az iparszerű termelési rendszerek igénye az öntözés gazdaságosabb vonatkozásában is határozottabb, mint általában. Ezért a megnövekedett műszaki igényt kielégítendő öntözőberendezés beruházási költségének elviselhetőnek, az üzemelési költségeknek pedig jövedelmet biztosítónak kell lennie. A gazdaságosság iránti igény alapfeltétel, mert ennek hiányában céltalan lenne az öntözést megvalósítani. A gazdaságosság és fokozott műszaki igény egymással ellentétesen ható tényezők. A bonyolultabb, magasabb igényt kielégítő műszaki megoldás ugyanis rendszerint költségesebb, s így a gazdaságosság ellen hat. Ugyanakkor azonban élő igény, amelynek kielégítése üzemi szükségszerűség. Az öntözéstechnikának tehát új utakat is kell keresnie, hogy mindkét igényt párhuzamosan tudja kielégíteni. Az iparszerű termelés tehát egyre inkább igényli, illetve fogja igényelni az öntözést, mint a fejlődését korlátozó tényezőnek, az elégtelen vízellátásnak a megoldását. Ugyanakkor műszaki vonatkozásban pedig a minél jobban gépesített, automatizált, minimális munkaerőigényű, gazdaságosan üzemeltethető rendszereket keresi mint a magas színvonalú agrotechnikával egyenértékű megoldást. 1.37 Az öntözés bevezetésének hatásai az üzem termelésére Az öntözés a mezőgazdasági üzem beruházásain belül mindenkor az egyik fajlagosan legköltségesebb beruházás. Megvalósítása tehát mindenkor gondosan mérlegelendő, és reálisan kell felmérni az üzem egészére gyakorolt hatását. Nem elegendő ugyanis az öntözött növény termelésénél lezárni a mérleget, mert az öntözés hatása rendszerint tovább hat annál, „begyűrűzik” a termelés más részeibe is. Természetesen mindez függvénye annak is, hogy hogyan kapcsolódik az öntözés valamilyen konkréten megfogalmazott termelési cél megvalósításához (1. az 1.32-nél). Ha az öntözés árunövények magasabb szintű termelését célozza (rizs, burgonya, cukorrépa, rostlen, kertészeti növények stb.), úgy az üzem egészéhez való szerkezeti kapcsolata a legkisebb. Ugyanakkor azonban a pénzügyi, gazdaságossági kapcsolata a legszorosabb. Éppen az árunövények öntözéses termelése jelenti rendszerint a legnagyobb hasznot, s így az üzem egésze rentabilitásának fokozását. Ez esetben az öntözés minőségjavító hatása (pl. gyümölcsösben), valamint termésbiztonsága olyan tényezők, melyek fokozott stabilitást adnak a termelés kiegyensúlyozottságának. Bizonyos árunövények feltakarmányozható melléktermékei (pl. cukorrépafej, zöldborsószár, zöldségek levelei stb.) adott esetben nem lebecsülendő takarmányozási értéket képviselnek. Az árunövények jövedelmező termelése segítheti hozzá az üzemet más beruházások (pl. állat- tenyésztés, feldolgozóüzem stb.) megvalósításához. Éppen ezért célszerű az újonnan belépő öntözőtelepet jól jövedelmező árunövények termelése útján hasznosítani, hacsak más termelési cél ezt nem teszi lehetetlenné (pl. állattenyésztő telep tömegtakarmány-ellátása). Nagyon szoros az öntözés kapcsolata a termelés egyéb ágaival, ha öntözéses takarmánytermelésről van szó, különösen pedig ha ez valamely 66
