Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben
E komplex és bonyolult kérdés részletesebb taglalása túllépi ezen mű kereteit. Annyit azonban itt is le kell szögeznünk, hogy ha nincs meg a harmónia a terméstechnika és az öntözéstechnika között, úgy annak csak és kizárólagosan az öntözés látja kárát. Ezért a termelés nem fog leállni. Következésképpen az öntözés műszaki megoldásait kell termeléshez igazítani. 1.36 Az iparszerű termelés és az öntözés összefüggései A mezőgazdasági termelés fejlődésének mai legfejlettebb állomása az ún. iparszerű termelési rendszer. Ezek az iparszerű termelésen alapuló termelési rendszerek részletesen kidolgozott termeléstechnikával, magas szintű gépesítéssel igyekeznek biztosítani a termelés feltételeit. A rendszert kidolgozók („a rendszergazdák”) folyamatosan javítják, fejlesztik rendszerüket. Az eddig szerzett tapasztalatokból máris leszűrhető, hogy a jobb gazdaságok elérték vagy erősen megközelítették azt a termelési szintet, amit öntözés nélkül, csak a természetes csapadékra alapozva el lehet érni. Így tehát — évjárattól függően bár — a víz hiánya akadályozza, fékezi a további fejlődést. A növények biológiai termőképessége már ma is magasabb szintű, mint amit a természetes csapadékra alapozott vízellátás biztosítani tud. Vegyük ehhez példaként a kukoricát. A ma ismert legjobb hibridek 130—150 q ha-s terméseredményt biztosítani tudnak. Öntözetle- nül elérhető terméseredmény talajtól-évjárattól függően 60—80 q/ha körül alakul. Így elméletileg az öntözés és a további, ezzel párhuzamos termelési színvonal-növekedés lehetővé teszi a biológiai maximumig való fejlesztést. Az iparszerű termelési rendszerek vetették fel először komoly formában a termelés és vízgazdálkodás szoros összefüggését. Ennek a termőhelyi vízgazdálkodásnak célja: — a természetes csapadék minél hatékonyabb raktározása, — a fölös vizek elvezetése, akárcsak foltokból is, — a termeléshez hiányzó víz pótlása. Az iparszerű termelés az öntözéssel szemben számos speciális igényt vet fel, mely igény a jövőben az iparszerű termelés terjedése arányában várhatóan növekedni fog. Az egyik ilyen igény a tábla fokozott mérete. A rendszerek nagy teljesítményű gépei hosszú munkautat igényelnek. így a tábla lehetőleg legyen nagy — 100 ha vagy afelett — de főleg hosszú alakú. A munkaerőigény különösen éles formában vetődik fel. A termelés minden mozzanata magas szinten gépesített, azt gépészek, gépkezelők végzik. A gazdaság nem rendelkezik időszakos feladat — az öntözés — végrehajtására könnyen mobilizálható, nem gépészt igénylő munkaerővel. A munkaerőkérdésre jellemző adat: egy, a termelésben közvetlenül részt vevő gépész által produkált bruttó termelési érték meghaladja az évi 500 000,— Ft-ot, de nemegyszer elérte már a 800 000,— Ft-ot is. Az öntözőberendezésnek tehát a termelés ezen színvonalához kell igazodnia, ami másképpen azt is jelenti, hogy minden tömeges és visszatérő munkafázisnak gépesítettnek kell lennie. Teljességgel elképzelhetetlen, hogy az öntözés mint az agrotechnika egyik láncszeme egyedül nagyobb munkaerőigénynyel jelentkezzék, mint a termelés többi része összesen. Az iparszerű termelési rendszereknek nem kisebb jelentőségű igénye az agrotechnikájukhoz igazodó öntözéstechnika kialakítása. A gépek a 85
