Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.1 A növények vízigénye

Fentieket sematikusan a 6. ábrán találjuk. 1: ETV: az a vízmennyiség, amely biztosítja a hervadáspontnál vala­mivel magasabb talajnedvesség-állapotot (a növényzet csak vege­tál). 2: ETR: a gyakorlatban megfelelő vízellátottság mértéke (gazdaságos öntözés mértéke). 3: ETM-nek megfelelő vízellátottság (biológiailag maximális ér­ték = túlzott vízellátottság). 4: ETP: a lehetséges párologtatás, a légkör vízfelvevő képessége (nem függ közvetlenül a termeléstől, az erre méretezett vízellátás nem gazdaságos). 1.17 A statikai és a dinamikai vízigény Mint már láttuk, az optimális terméseredmény biztosításához hozzá­tartozik a talaj könnyen hasznosítható vízkészletének folyamatos biztosí­tása is. Ugyanakkor a növény gyökere nemcsak a könnyen felvehető vi­zet igényli, hanem a talajban aerob, oxidációs folyamatokat biztosító le­vegőt is. Így tehát egy olyan kompromisszumra van szükség, melyben a talaj nedvesség—levegő aránya a növény- és talajélet szempontjából op­timális. Vizsgálatok azt eredményezték, hogy a talaj pórustérfogata száza­lékban kifejezve az alábbi víztartalom biztosította a növényi fejlődés op­timumát. (Fehér—Hank—Frank adatai alapján.) Növény Víztartalom a hézagtérfogat %-ában Búza, árpa 72—75 Dohány, rost- és olajlen 75—80 Kukorica 67—70 Cukorrépa, kukoricacsalamádé 78—82 Lóhere 86—90 Lucerna 78—80 Takarmányborsó 62—65 Káposzta 88—90 Paprika, paradicsom 74—75 Ezt nevezzük statikai vízigénynek. Ezen igény kielégítése nem egyszerű. Mind az eső, mind pedig az ön­tözés a talaj felső rétegén át jut az alsóbb rétegekbe. Igen ám, de a talaj legfelsőbb rétege addig nem ad át vizet az alatta levő talajszinteknek, amíg a vízkapacitásig nem telítődött. Ez viszont azt jelenti, hogy öntö­zéskor, illetve közvetlenül utána az átnedvesített talajszelvényben a pó­rustérfogat egészét a víz foglalja el, kiszorítva belőle a levegőt. Ahogy a víz fokozatosan fogy, olyan mértékben foglalja vissza a helyét a levegő. Ez azt eredményezi, hogy a talajban a víz—levegő aránya az idő tenge­lyén fűrészfogszerű diagramot ad. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom