Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
Előszó
ELŐSZÓ Az öntözés — mezőgazdasági szempontból — a többtermelés és a termelésbiztonság érdekében alkalmazott agrotechnikai eljárás; ugyanakkor a vízgazdálkodás szempontjából a vízkészlet-gazdálkodás legfontosabb hidrotechnikai tényezője, melynek érdekében óriási költségekkel víz- pótlóműveket (víztározókat, folyami vízlépcsőket, vízátvezető csatornákat) és öntözőrendszereket létesítünk, belvízrendszereket bővítünk. A kétféle szempont tökéletes együttműködést követel meg az öntözéssel foglalkozó mezőgazdasági és műszaki szakemberek és szervek részéről. Ennek hazánkban már négy évtizedes hagyományai vannak: az Öntözésügyi Hivatalban éppúgy kezdettől fogva működött mezőgazdákból álló hasznosítási osztály, mint az FM Vízgazdálkodási Főosztályán az ötvenes évek elején; az elmúlt 15 évben pedig rendkívül szoros és jó együttműködés volt az FM és az OVF, illetve a MÉM és az OVH érdekelt főosztályai, és ezek szakemberei között. Ezt a jó együttműködést példázza az is, hogy kézikönyvünk szerzői és lektorai között egyaránt megtaláljuk a legtapasztaltabb mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakembereket. A kézikönyv az öntözés teljes témakörét átfogja. Hasonlóan komplex mű 3 évtizeddel ezelőtt jelent meg (Trümmer Árpád „Az öntözés alapismeretei” című könyve). Azóta jelentős fejlődést értünk el: az öntözésre berendezett terület az 1950. évi 31 000 hektárról 1975-ig 450 000 hektárra nőtt, melynek egyharmada már korszerű, és nagyüzemi méretű. Egyidejűleg az öntözés műszaki fejlesztése terén a nemzetközi „mezőny” élvonalába kerültünk: — automatikus nyomásközpontokkal működő nagyméretű, nagyüzemi, félstabil esőztetőfürtöket világviszonylatban is mi építettünk először (1963-ban), — kidolgoztuk a legkorszerűbb, gépi áttelepítésű esőztető szárnyvezetékek hazai típusait, és ezek közül 1975-ben 9-et iparunk már sorozatban gyártott (miután éveken át vizsgáltuk és értékeltük a világon alkalmazott valamennyi mozgásrendszerű berendezések mintapéldányait), — a felületi öntözés korszerűsítésére kidolgoztuk a hosszúbarázdás és a mélybarázdás öntözési módszereknek és eljárásoknak az iparszerű termelési rendszerekben is alkalmazható változatait, és az ezekhez szükséges eszközök (tömlők, nagy tengelytávolságú gréder stb.) gyártását is megkezdte a hazai ipar, — a nyílt csatornák korszerű vezérlési módjait is kidolgoztuk, és az ezekhez szükséges berendezések (hidraulikus vízszintszabályozók, vízadagolók stb.) hazai típusait kialakítottuk, sorozatgyártásukat 13
