Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.6 Rétek és legelők öntözése
Az öntözés hatása kimagaslóan kedvező volt. Ennek magyarázatát abban véljük, hogy a talaj pórustérfogata megközelítően állandó jelleggel nem teljesen telített vízzel. A víz—levegő arány alig változik, az a növény statikai vízigényének megfelelő optimális szinten tartható folyamatosan. Ezt semmiféle más öntözési móddal elérni nem tudjuk, mivel a talaj felszínéről lefelé szivárgó víz előbb teljesen telíti a pórustérfogatot és csak azután szivárog tovább lefelé. Így a talaj víz—levegő aránya nem egyenletes; fűrészfogszerű diagrammal jellemezhető. A zöldségnövények öntözését általában már korán meg kell kezdeni és szükség szerint kell folytatni folyamatosan. Gyakran van szükség az apró magvú zöldségnövények kelesztő öntözésére, illetve palántáláskor a palánták beöntözésére, beiszapolására. Az egyes zöldségnövényeket biológiai igényüknek megfelelő vízellátásban, öntözésben kell részesíteni. Mivel esetenként változóan lényeges különbségekről van szó, e munka során ezeket nem elemezzük, csupán az általános szempontokat tárgyaltuk. Az öntözés szükségességét fokozza a zöldségtermelésben általános kettős termesztés. Mivel zöldségnövényeinket általában vegetatív részeiért termeljük, nem várjuk be azok beérését. így a tenyészidő rövidebb. E jelenség nyújt lehetőséget a zöldségnövények kettős, sőt esetenként hármas termesztésére is. Ennek viszont mindenféleképpen előfeltétele az öntözés, mert a nyári vetések (palántálások) öntözés nélkül megvalósíthatatlanok. A rendszeresen és jól végrehajtott öntözés, hozzá megfelelő tápanyagellátottság mellett a zöldségnövényeknek terméshozamát 30—200%-ban is növelheti. A termésmennyiségnek növelése mellett a megtermelt áru minősége legalább olyan jelentőségű. Öntözés nélkül — sok esetben — minőségen aluli, értékesíthetetlen árut kapunk, de az öntözés hatására az áru minősége kedvező irányban javul. (Pl. káposztaféléknél növekszik a súlyátlag, a paprikánál húsosabb a bogyó stb.) Az egyenletes vízellátás fokozza a termés (gyümölcs) nagyságát, és ez az esetek többségében az árbevételi hozamok alakulását előnyösen befolyásolja. 1.6 RÉTEK ÉS LEGELŐK ÖNTÖZÉSE A valamikor nagy területet kitevő rét-legelő területünk ma már a minimumra zsugorodott össze. Szinte valamennyi szántóföldileg hasznosítható terület feltörésre került, sőt nemegyszer még az is, mely rét-legelőnek hasznosabb volt. így tehát rétekeit ma már csak kis területeken találhatunk (többnyire csak rendszeres vízjárásos területeken), ahol is éppen emiatt inkább a savanyú füvek uralkodnak. Ilyen helyre öntözés nem kell, ezeken inkább a lecsapolás segíthet. Öntözött körülmények között szinte kizárólag legelőterületekkel találkozunk. Természetes legelőink, ősgyepjeink túlnyomó többségükben gyenge talaj minőségű talajon találhatók. Ennek következtében sülevé- nyes, időszaki jellegűek. Aránylag kevés (főleg csak a Dunántúlon található) a rendezett vízgazdálkodású, de szántónak alkalmatlan mélyebb fekvésű legelő. E legelőterületeket is rendszerint lehet kaszálni és főleg a tavaszi első hozam, az anyaszéna kerülhet részben vagy akár egészben is betakarításra. A sarjú, vagy sarjúk hozama már rendszerint lényegesen kisebb, s ezek szinte teljes egészükben legeltetéssel nyernek hasznosítást. A természetes legelőink, az ősgyepek ma már csak a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken találhatók. Ennek megfelelően e 128
