Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés
Ez előállítható 20 000 ha területen 50 q/ha átlagtermés esetén, 30 000 ha területen 33 q/ha átlagtermés esetén, 40 000 ha területen 25 q/ha átlagtermés esetén. 1960-tól kezdődően a fogyasztási igények kielégítésére évenként in- gadozóan bár, de nagyságrendileg mintegy évi 20 000 t étkezési rizst importáltunk, melynek 160 $/t változatlan áron számított értéke kereken 3 millió $-t tett ki. Az utóbbi években némileg csökkent az import meny- nyisége, de ugyanakkor lényegesen növekedett az egységára, és ma már az étkezési rizs világpiaci ára 400 $/t körül alakul. Feltétlenül reális népgazdasági célkitűzés rizsfogyasztásunk hazai megtermelése, mert — erre tárgyi lehetőségünk van, — a. világpiaci helyzet romlik. A világpiaci helyzet adatait a 19. táblázat részletesen elemzi. Ennek néhány sarkalatos pontja: Európa a maga 557 000 ha-os rizsterületével a világ rizstermő területének csupán mintegy 0,5%-a, melyen azonban a 38,6 q/ha-os átlagtermés kimagasló. Külkereskedelmi forgalmában Európa igen jelentős, mintegy 900 000 t nagyságrendű importőr. Afrika sem nem termel nagy területen, termésátlagai sem jók, de nem is képezett eddig komoly vásárlóerőt ahhoz, hogy jelentős importőrré válhassék. Amerika a maga 6,4 millió ha-os rizsterületével a második legnagyobb rizstermelő kontinens. Ezen belül az USA mintegy 1,5 millió t-s exportjával Thaiföld után a világ második legnagyobb exportőre. A rizs hazája Ázsia, világ rizsterületének 91,6%-a ezen a kontinensen van. A rizstermelő országokban a gabonaféléken belül a rizs képezi a fogyasztás túlnyomó többségét. A legnagyobb exportőr országok is itt találhatók (Burma, Thaiföld, Kína, Kambodzsa stb.). De a legnagyobb importőr országok is itt találhatók (Honkong, Japán, Fülöp-szige- tek, Indonézia, Malaysia, India, Ceylon stb.). Így tehát a rizs világkereskedelmi forgalmának zöme is erre a kontinensre összpontosul. Mindebből a képből hazai vonatkozásban az alábbi importlehetőség alakul ki: A világ rizstermelésének zöme gazdaságilag elmaradott országokra korlátozódik, ahol a termelésfejlesztés üteme lassú, sőt helyenként alatta marad a népesség növekedési ütemének. Az iparilag fejlett országok termésnövekedése számottevő, de aránya a világ rizstermelésében mégsem jelentős. Sok fejlődőben levő ország — elsősorban jelentős nyersanyagkészlettel rendelkezők (olaj, színes fémek, foszfát stb.) — megnövelte vásárlókészségét és új fogyasztóként jelentkezett a világpiacon. Mindezen tények együttes hatásának eredményeként a kereslet állandó jelleggel emelkedik, a felhalmozott készletek elfogytak, és mindezek hatására erőteljesen nőnek az árak. A világpiacon a rizs keresett cikké vált. A rizsimportunk ezért labilissá vált, évenként más-más helyről szerezzük azt be, miközben erőteljesen növekszik az ára. Az önellátásra való törekvés tehát indokolt és szükségszerű. De nem utópia, hogy rövidesen a hazai igény kielégítése mellett még kivitelre is kerülhessen belőle. 108
