Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

Meg kell előzni megfelelő intézkedésekkel (vizmosáskötés, erdősitéa, legelő stb.) a tározó feliszapolódását. Gondoskodni kell a tározó kiürithe- tőségéről. Meg kell tervezni a tározó töltéseinek rézsu-biztositását. Nagyobb tározókat tógazdasági hasznosítás esetén legfeljebb 250 hektáros tavakra célszerű bontani.

A tározó lehetőleg a legkisebb költséggel legyen megvalósítható (rövid töltéshossz stb.).

1.111.3. Az öntözővíz beszerzése felszínalatti vizekből

A felszínalatti vizeket kutakból, gödrökből, aknákból és bányákból hozhatjuk a felszínre. Ezek közül csak az utóbbiakból lehet annyi vizet nyerni, amennyire vízhasznosítási főmüvet lehet telepíteni. Különösen sok viz nyerhető a külszíni fejtésü bányákból, de a mély bányákból is nem egyszer 1-2 /sec vízhozamot is felnyomnak a felszínre. (A kutakból, gödrökből és aknákból történő víztermelés ismertetésére az 1.312. pontban kerül sor.)

1.111.4. Az öntözővíz mennyisége

Az öntözővíz beszerzése során mindenekelőtt a szükséges és a rendelkezésre álló vízmennyiségeket kell számbavenni és egymással összehasonlítani.

Az öntöző vízigényt az öntözendő (és halastó) területek nagysága, az öntözendő növények aránya és az azokhoz szükséges fajlagos vízigények (viznormák) határozzák meg.

A tározás nélküli vízrendszerekben, a méretezéshez, a mértékadó . (csúcs) vízhozamok ismerete is elégséges, a tározős rendszerekben azonban az egész évi igények és készletek számításba vétele is szükséges. Ennek megfelelően az öntözési normák is kétfélék lehetnek: idénynormák és csucsnormák. Az idénynormákat m^/év.kh vagy m^/év.ha mértékegységben, a csucsnormákat pedig 1/sec.kh-ban (vagy 1/sec.ha-ban) szoktuk kifejezni. Meghatározásuknál abból indulhatunk ki, hogy az egyes növények - a klimatikus-, talajtani-, tápanyag-és vízgazdálkodási adottságoktól függően - fejlődésükhöz különböző mennyiségű vizet igényelnek. A növények eme tulajdonságát a párologtatási (transpiráciős) együtthatóval (az 1 kg növényi szárazanyag előállításához szükséges literben kifejezett vízmennyiséggel) szokták kifejezni. Ennek értéke azonban egy-egy növény- féleségnél erősen, egyetlen növényfajtánál azonban már kevésbé eltérő mennyiség. A különféle értékek főképpen a növényfajtától, a talajban levő sóktól és tápanyagoktól függ. Az értékek növényféleségeken belül 100%-os eltérést is mutatnak, növényfajtánként azonban az eltérés (közel azonos- 26 -