Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek
3. táblázat Az egyes tájegységekben leeső csapadékokból a növények által hasznosítható vizmennyiség dr. Balogh János szerint: Mérték - egység Alföld és Mezőföld (Kecskemét) Északi hegyvidék és Nyírség (Putnok) Kisalföld és az Alföld peremvidéke (Budapest) Dunántúl (Mezőföld és Kisalföld nélkül) [Kaposvár) 1. 2. 3. 4. 5. Átlagos csapadék* mm 514 S983\ 613 733 Az öntözési félév (IV. -IX.30.) átlagos csapadéka mm 311 363 331 404 A téli félévi átlagos csapadéka mm 203 220 282 329 A téli félév csapadékából maxim-Vha málisan beszivároghat 70% 1400 1540 1970 2300 A téli csapadékból a talaj felvehető módon raktározni képes** mß/ha 1. kategóriájú 2100 2100 2100 2100 2. kategóriájú 1« 680 680 680 680 3. kategóriájú 320 320 320 320 A téli csapadékból tehát a talajban tározódhat 1. kategóriájúban m'Vha 1400 1540 1970 2100 2. kategóriájúban " 680 680 680 680 3. kategóriájúban 1« 320 320 320 320 Az öntözési félév csapadékából a talajba szivároghat és ott felvehető módon tározódhat 40% 1240 1450 1320 1600 A növények által hasznosítható viz összesen m^/ha 1. kategóriájú talajban 2640 2990 3290 3700 2. kategóriájú talajban " 1920 2130 2000 2280 3. kategóriájú talajban 1560 1770 1640 1920 X1901 -1950 évek átlagai XXA talaj tárolásra képes szelvényét az 1. kategóriánál 1 m, a 2. kategóriánál 0,4 és a 3. kategóriánál 0, 2 m mélységűnek vettük. A talaj hasznos viztartóképességét Fekete Zoltán adatai szerint az 1. kategóriánál 21, a 2. -nél 17, és a 3. -nál 16 térfogat %-nak vettük.- 27 -
