Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 3. Nyíltcsatornás felületi öntözőtelepek üzemelése

ahol Q = a tömlő vízhozama,

1 = a tömlő hossza,

n = a lyukak száma,

H = 0,6

f = egy lyuk keresztmetszeti területe.

Igen értékes vita-anyagot tartalmaz a Vizügyi Közlemények 1964. évi 4. számában Perényi Károly tói, a 601.-606. oldalon. Az anyag kidolgozott példán mutatja be a költség és munkaerő alakulását. A bekerülés kh-ankint 650-700 Ft/kh, a munkaerőszükséglet 33 kh-anként 1 fő.

Megállapíthatjuk, hogy műszakilag (hidraulikailag és üzemelés technológiailag) a kérdést feldolgoztuk. Célszerű volna az anyag, a tömlő anyagának mielőbbi biztosítása. Minőségileg itt is tisztázott a kérdés, csak az ár rendezése szükséges. Elképzelhető esetleg az anyagnak import utján való biztosítása is, ha a házi gyártással ár okokból a szükséglet nem fedezhető. Az import megoldásra reményt nyújt az az értesülés, hogy a Szovjetunióban a 300 mm-es kapron tömlőt a termelők 2 Rubel/fm-es áron kapják. Ilyen vagy hasonló ár esetén a módszer már gazdaságossá válik. Ha a hazai gyártás tehát nem tud csak 100 Ft/fm-es árral szállítani, célszerűnek látszik az anyagot a Szovjetunióból importálni.

Ahhoz, hogy a módszer elterjeszthető legyen,

a) ki kell dolgozni az üzemelő egység tipus tervét, mint ahogy ez a hordozható esőztető berendezésekre vonatkozóan megtörtént,

b) ki kell jelölni azt a vállalatot, amely az üzemelő egységhez különböző gyártó cégektől szükséges berendezéseket (szivattyugépcsoport, tömlő, szerelvények) átveszi, belőlük a készleteket összeállítja és kompletten forgalomba hozza.

Legelő öntözése. A felületi öntözés hagyományos területe a legelő öntözés. A viszonylag alacsonyabb terméstöbblet értéke - főleg a gyengébb, tiszántúli legelők esetében - nem igen birja el az esőztető öntözés nagy energiaköltségeit és a csőhordás nagy munkaerőigényét.

A legelőöntözés hagyományos formája a szakaszos legelőöntözés volt. Ennek keretében a több 100 kh-as legelőt 3-4 szakaszra, általában 3 szakaszra osztottak be. Az egyik szakaszt öntöztük, a másik szakaszon ezalatt az öntözés után sarjadás és fünevelés folyt, a harmadik szakaszon legeltettünk. Kedvező terepviszonyok esetén ez a módszer viszonylag egyszerű eszközökkel végrehajtható volt az öntözés. Nyugtalanabb terep esetén a 10 cm-es rétegvonalak mentén kihúzott sáncokkal tagolt táblákat viszonylag kevés vizzel jól meg lehetett öntözni. A sáncok közötti rétegekben a további kis terepegyenetlenségek hatását terelőlemezekkel jól lehetett ellensúlyozni. Arra kellett csak ügyelni, hogy az öntözést úgy szervezzük meg, hogy egy-egy több rétegre tagolt tábla öntözése egy napon belül megtörténjék. Ez a módszer 15 évvel ezelőtt igen korszerű volt és például Rakamazon hosszú időn át igen jól bevált és használták.

A mezőgazdaság termelési színvonalának emelkedése azóta a legelőgazdálkodásban is sok újat hozott. Elterjedőben van a villanypásztor használata és

155 -