Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 3. Nyíltcsatornás felületi öntözőtelepek üzemelése
vele együtt az adagolt szakaszos legeltetés. Kialakult a gazdaságos gulyaméret, amerikai kísérletek szerint a legnagyobb súlygyarapodást a 80 db marhából alakított hasznosítás! egységek utján lehet elérni. Az állományt ezért célszerű 80-as létszámú egységre tagoltan, elkülönítetten tartani. A villanypásztor igen jő módot ad arra, hogy a hasznositási egységeket a legelőn tartózkodás során egységekre tagoltan kezeljük. A rendszeres napi prőbakaszálások és takarmánymérlegelés alapján naponta kijelölhető az a területnagyság, amely a hasznositási egység napi legelőadagját gazdaságosan képezheti. A gyeptakarő fejlődése egy-egy legeltetés után, ami igy egy napig tart, 28-32 napot igényel. Ez alatt az idő alatt kell elvégezni a legelő ápolását (trágyázás, műtrágyázás, esetleges fogasolás, utánvetés ^tb.) és az öntözést is. Mivel egy átlagos öntözött legelőn 1 marhára 100 m napi területadagot lehet számolni, a 80 darabos egység napi adagja 8000 m^, azaz 1,4 kh 28 napos fordulókat számolva a hasznositási egységet 39 kh legelő terület ellátja. Jó gyeppel rendelkező legelő esetén a terhelés ennél magasabbra is emelhető. Az 1 kh-ra eső marha- állomány igy 2 db körüli lesz. A legszélsőségesebb állattenyésztői kivánalom az, hogy a naponta lelegeltetett szakaszt másnap ápolják, kezeljék, harmadnap öntözzék, igy 26 nap áll rendelkezésre a gyepnek az újbóli legeltetésre fejlődéshez. A feladatot ilyen formában úgy megoldani, hogy a 39 kh-as legelőt 28 db 1,4 kh-as táblára bontjuk, műszakilag esetleg lehet, de ez sem nem nagyüzemi, sem nem gazdaságos. Ahol azonban több hasznositási egység (többször 80 db marha) párhuzamos tartását kell megoldani, ott mát közelebb jutunk a megoldáshoz, pl. a 10 hasznositási egységet ellátó 390 kh legelőn már 28 db 14 kh-as tábla alakítható ki. A 14 kh-as táblákon belül a hasznositási egységek villanypásztorral elválaszthatók, a 14 kh-as táblák naponta beöntözhetők. A telep egyébként a korszerű állattenyésztési kivánalmaknak megfelelően kell rendelkezzék jő felhajtó úttal, a jószág számára szálláshelyekkel, delelő hellyel, itatóberendezésekkel, melyek jelentősen emelik a telep létesítésének költségeit. Külön gondot okoz például annak megoldása, hogy miként lehet az 1 db 14 kh-as táblára 10 egység számára önálló 10 bejárót létesíteni, hiszen a jó felhajtó ut elképzelhetetlen utmenti árkok nélkül. További hátránya a megoldásnak, hogy ebben az esetben a telep valameny- nyi öntözőcsatornája annyi vizet kell vezessen, hogy 1 nap alatt a 14 kh beöntözhető legyen. Ha a hasznositási egységeket különböző öntözőcsatornák menti táblákra osztjuk el a napi legeltetésnél, akkor az utolsőrendü öntözőcsatornák mérete csökkenthető. (Pl. ha két csatorna mellett van az aznapi szakasz két része, akkor egy-egy mellékcsatorna az előzőekben szükségesnek fele nagyságában is megfelel.) Persze ez azt jelenti, hogy a táblaméret 14 kh-ről 7-re csökken, tehát a legelő nagyüzemi jellege szenved csorbát. Az előbbi megoldáshoz (14 kh-as napi táblák) 130 1/s, az utóbbihoz 65 1/s-os öntözőcsatorna elégséges. A gépi épités miatt a 100 1/s-os csatomaméret alá menni nem mindig gazdaságos. A minimális gazdaságosan épithető csatornaméret a Gagán vagy Oroszlány-féle ekével nyitható, 50 1/s-os ideiglenes csatorna. 156 -
