Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 1. Az öntözőtelep fogalma, részei

területre a száraz gazdálkodás keretében a területre jutottnál több vizet jutta-- tunk, és előfordulhat, hogy egy-egy végrehajtott öntözés után váratlanul érke­zett zápor nyomán nagyobb lesz a csapadék lefolyásra kerülő hányada, a vízle­vezető hálózatot a száraz gazdálkodásban szükségesnek itéltnél nagyobb vizszál- litóképességüre és esetleg nagyobb mélységig (további mellékágak) kell kiépí­teni. A levezető hálózat keretében beszélünk a szivárgó- és övcsatornákról is. Ezek célja az öntözőcsatomákban, vagy a táblákon tartott magas vízállás talaj- vizszint emelő káros hatásának helyi korlátozása. A helyesen kiépített szivár­gó- és övcsatornarendszer be van kötve a telep vízlevezető hálózatába. Esőztető öntözőtelepék esetén is szükség van vízlevezető hálózatra. A ter­vezés elsődleges feladata itt annak meghatározása, hogy kielégiti-e a száraz gazdálkodás szintjére történt levezetőhálózat kiépítés az öntözés igényeit is? Ha igen, nincs további tervezési és építési teendő. Ha nem, akkor a levezetőhá- lőzat bővítését meg kell tervezni és meg is kell valósítani az öntözés megkez­dése előtt. Jó példa erre a kalocsai esőztető kísérleti öntözőfürt területén a fajszi tsz esete, ahol az 1965-66 évi csapadékos időjárás során a vízlevezető- hálózat elégtelensége miatt 1966 tavaszán a berendezett öntözőtelepből több száz katasztrális holdat borított a viz. e) Az öntözőtelep segédberendezései: Az öntözést szolgálók közül idetar­toznak felületi öntözőtelepeknél a lapvizmércék, rajzoló vízmércék (VR-1, VRD-1), hordozható tiltók, ridzserek, csatornanyitőekék, barázdahuző ekefe­jek, talajegyengetők (gréderek), talajegyengető szán, terelőlemezek, szivor- nyák, talaj- és levegőhőmérők, nedvességmérők, esőztető telepeknél manomé- terek, szerelvények. A segédberendezések közül a rajzolóvizmérce nem he­lyettesíti a lapvizmércét, minden rajzolómércéhez lapvizmércét is kell helyez­ni. Hogy minden vizszintkülönbséget okozó műtárgy mindkét oldalán (felviz, alviz) vízállás észlelésnek kell történi, különben korszerű üzemelés nem képzel­hető el. Felületi öntözőtelep esetén különösen fontosak a táblán belüli müterep fenntartását szolgáló gépek (gréder, talajegyengetőszán), hiszen csak ezek rend­szeres használatával tartható fenn éveken át a kivitelezéskor előállított müterep. A szivarnyák helyett főleg rizs telepeknél gyakran kerülnek alkalmazásra az egyes táblákra vizet szolgáltató kismütárgyak (átereszek, dudák) és a felsorol­takon kívül a közlekedés érdekében létesített utak gyakran bujtatőkkal és átere­szekkel, valamint az utaknak a vizlevezetőhálózatba bekötött övárkai. Az utak ugyan nem az öntözést szolgáló részei az öntözőtelepeknek, de helyes kialakí­tásuk döntő. Az öntözőtelep területén belül az utak a termelés főütőerei. Az ön­töző és levezető csatornahálózatban mozgó viz pedig elsősorban ezeket veszé­lyezteti. Egy-egy erőteljesebb csatornaszakadás, vagy a vízlevezető hálózat tul- töltése elönti az utakat és ha helytelen a vonalvezetés, napokra, hetekre hasz­nálhatatlanná teszi. Földutakről lévén szó, ezek érzékenysége még nagyobb az elnedvesedéssel szemben. Az öntözőtelep utjai ezért mindenkor kiemelten vezetendők, övárkokkal elöntés ellen biztositandők. Ez annál is fontosabb, mert száraz művelésű területek között haladó földút elöntése esetén némi ter­méskár ellenében a közlekedés az utat határoló tábla felhasználásával helyre­- 133 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom