Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 2. Az öntözővízszükséglet meghatározása

állítható, öntözőtelep esetén azonban az utat öntöző és levezető csatornák határolják, az útról letérni nem lehet.

Elsősorban magas talajvizállásu területeken létesített öntözőtelepeknél célszerű lehet az öntözőtelepen belül, esetleg annak közelében egy-két talajvíz- állás észlelő kút létesítése is, amelyek utján a kutadatok rendszeres leolvasásával, jegyzésével és értékelésével egy-egy időszakra vonatkozóan az öntözés és vízelvezetési teendők helyesebb ütemezését biztosíthatjuk. Különösen alkalmas ez a módszer az öntözés határának kimutatására olyan esetekben, amikor a száraz termelés időszakában hosszabb időn át üzemelt észlelőkut adatai is rendelkezésünkre állanak.

2. Az öntözővizszükséglet meghatározása

A növények öntözővizigényén azt a vízmennyiséget értjük, amely a növényzet optimális termésének kialakításához, a talajból öntözés nélkül is felvehető vízmennyiségen felül szükséges. (Esőztető öntözések kézikönyve. Köz- dok. 1965. 177. old.)

Több évtizedes kutatómunka nyomán, bár eltérő értékekkel, adataink állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az egyes növények 1 kg szárazanyag előállításához hány kg (liter) vizet párologtatnak el. Ezt a viszonyszámot az illető növény transpirációs együtthatójának nevezzük. Az Esőztető öntözések kézikönyve (Közdok. 1965.) 178 oldalon közölt táblázat szerint például ezen érték

búzánál

420

lucernánál

700

kukoricánál

314

cukorrépánál

400

ősgyepnél

1200

A növény transpiráciőján kívül biztosítani kell a növénnyel fedett talaj párolgásához szükséges vizet a talajban. Bár erre vonatkozóan kevésbé megbízható és bő adatanyaggal rendelkezünk, a jelenség ismert és evaporáció névvel jelölt.

Fenti két tényező és a talaj nedvességállapotának ismeretében elméletileg valamely növényre vonatkozóan elfogadott terméseredménytervhez kiszámítható a szükséges vízmennyiség.

Az öntözővíz mennyiségének meghatározására vonatkozóan többen adtak alapegyenletet. Ezek közül a Kosztyakov által ismertetett, Salamin Pál Mező- gazdasági Vízgazdálkodás II. EKME jegyzet (Kézirat, Tankönyvkiadó, 1966.)

90. oldal alapján:

Ö: az öntözővíz mennyisége

C: a csapadék mennyisége

134 -