Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései
gazdálkodásának tervezésekor az összes veszteséget figyelembe kell venni. A veszteségeket együttesen, a vízszolgáltató müvekre vonatkoztatva, a vizszol- gáltatás üzemi veszteségének nevezhetjük. Kifejezhetjük hosszabb időszakra vonatkozóan mennyiségben és 1 sec-ra vonatkoztatva vizsugár (vizhozam) értékben. Továbbá megadhatjuk a teljes, hasonló időszak alatt termelt (betáplált) vizmennyiség százalékában. Kizárólag magasvezetésü öntözőcsatornákból álló, úgynevezett elválasztott rendszerű fürtök esetén a vízszolgáltatás üzemi veszteségei, mint láttuk, általánosságban a VT - VF = V (17) egyenlettel meghatározhatók, ahol a termelt (vagy betáplált), Vp a felhasznált (kiszolgáltatott és esetleg más egységnek átadott) vízmennyiségeket, mig V a vízszolgáltatás üzemi veszteségeit jelenti azonos időszak alatt. Nehezebb a helyzet vegyes rendszerű fürtök vagy rendszerek esetén, ahol a vízszolgáltató hálózat öntözőcsatornákból és kettős működésű, öntözésre használt belvízcsatornákból tevődik össze. Ekkor ugyanis a vizsgált időszak alatt lehullott csapadék lefolyt és a csatornákba jutott hányada (V^p) befolyásolja a veszteségek nagyságát. A kérdést egy körülhatárolt fürt (vagy rendszer) csatornahálózatára vonatkozóan egyszerű vizháztartási egyenlettel vizsgálva felírhatjuk a következőt K. + V í T + V CsL = K + + V z F (18) ahol az eddigieken túl, K. az induló, K^ pedig a záró készletet jelenti. Feltételezve, hogy K^ = K és a (18) egyenletet átrendezve azt kapjuk, hogy V, T Y = V - V F CsL (19) Az egyenletből látható, hogy a csapadék lefolyt hányada (V^p) nyilvánvalóan csökkenti a vizszolgáltatás üzemi veszteségeit. E csökkentő hatás annál jelentősebb, minél hosszabb a vizsgált időszak, ugyanis hazai viszonyaink között az öntözési idényben, hosszabb időszak alatt már jelentősebb a csapadék. Rövidebb, csapadékmentes időszakban, amikor = 0, az egyenlet teljesen megegyezik a (17) összefüggéssel. Szemléletesen mutatja ezt a hatást a 42. ábra, amelyben a Tiszalöki Öntözőrendszer 1964. évi üzemi veszteségeit dolgoztuk fel, a í 15! tanulmányban közölt adatok alapján. Látható, hogy a 6 hónapos öntözési időszak alatt a vesz - teség legalább 10,9% volt. Rövidebb időszakokra vonatkoztatva a veszteség nőtt és az adatok segítségével rajzolt görbe extrapolálásával azt is megtudtuk határozni, hogy az 1964. év 21 napos gyakorlatilag csapadékmentes csúcsidőszakában a vizszolgáltatás üzemi vesztesége kb, 25%-ra tehető.- 126 -
