Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Hogyan gazdálkodjunk a vízkészlettel?
Az ivó- és háztartási vízigény állandó növekedésének két fő oka van. Az egyik: hogy állandóan nő a lakosság lélekszáma, a másik pedig az életszínvonal emelkedése (többszöri tisztálkodás, fürdőszoba stb.). Nagyapáink idejében naponta és személyenként ivóvíz minőségű vízből 15 liter fogyasztással számoltak. Ma ez a városokban 150—200 liter és egyes csúcsok a 350—400 litert is elérik, sőt .meghaladják. Az ipar vízigénye állandóan növekszik a gyártott termék- mennyiségeknek arányában. Az öntözés és az ipar a legnagyobb vízfogyasztó. Példaképpen megemlítjük, hogy acélgyártásban acélkilogrammonként átlagosan 20 liter; egy kilogramm papír gyártásához 150 liter, egy hektoliter sör készítéséhez pedig 2000 liter vízre, egy kilogramm alumínium gyártásához viszont 500 liter vízre van szükségünk. Az ivó- és ipari vízellátásban az igénybevett víz egy része ugyan szennyezett formában, de visszatér a befogadóba és növeli a vízkészletet. A mezőgazdaságban elöntözött víz gyakorlatilag elhasználódik. Az egyértelműség kedvéért a következőkben különbséget teszünk vízelhasználás és vízfelhasználás között. E két fogalom tisztázása a vízkéseletgazdálkodásban nélkülözhetetlen. Vízelhasználás a beszerzett víznek az a része, amelyet a fogyasztó a vízkészletgazdálkodás számára szennyvízként sem ad vissza, pl. az öntözővíz és a belőle származó csurgalékvíz különbsége, vagy a termékbe „beépített” víz. Vízfelhasználás a vízhasználat rendeltetésszerű üzemeltetéséhez ténylegesen beszerzett víz, amely vízelhasználásra, vízveszteségre és visszaadott (használt víz és szennyvíz) vízre osztható. A vízfelhasználás felső határa a vízszolgáltató berendezés kapacitása vagy a vízigény, aszerint, hogy melyik a kisebb. A vízfelhasználás értéke optimális esetben a vízigénnyel azonos. A mezőgazdasági vízszükséglet a növénykultúránként és öntözési módonként, továbbá országrészenként területegységre megadott víznorma. Ha jók a normák, akkor az öntözési vízszükséglet a vízigénnyel azonos, mert nincs csurgalékvíz (felesleges, maradék víz) alakjában a készletet növelő fölös vízmennyiség. 73
