Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a vízkészlet?

A vízállások meghatározása többek között azért fontos, hogy belőlük a vízhozam értéke is meghatározható legyen. (10. ábra.)

Számunkra egyik legfontosabb tényező a vízkészlet, amelynek két fajtáját különböztetjük meg:

— a felszíni és

— a felszín alatti vízkészletet.

A felszíni vízkészlet a folyóvizek esetében időben folytonosan változó természetes vízhozam (m3/sec), illetve az állóvízből (tómederből) hosszabb-rövidebb időegység alatt természetes úton, víz alakjában távozó vízmennyiség.

A felszín alatti vízkészlet a Föld felszíne alatti területrészben található és onnan tartósan — káros következmények (káros talajvízszintsüllvedés) nélkül — kitermelhető vízmeny- nyiség (m3), illetve vízhozam.

A felszín alatti vízkészlet meghatározásával, a feladat bonyolultsága miatt nem foglalkozunk. Áttekintést adunk azonban a felszíni vízkészletek meghatározásáról.

A felszíni vízkészlet meghatározására vizsgáljunk meg egy folyót. Ha egy vízfolyás térképét magunk elé tesszük, vágj' képzeljük, kanyarulatok egymás utáni sorozatát találjuk rajta. Ha egy folyómedret függőlegesen átmetszünk, akkor a

11. ábra szerinti keresztmetszetet kapjuk. E keresztszelvény felvétele, vagyis az átfolyó víz szintjének (vízállás), továbbá a víz keresztmetszeti területének (F) és sebességének (vk) pontos mérése szükséges ahhoz, hogy a vízhozamot (Q) meghatározhassuk.

11. ábra. A vízfolyás keresztmetszete.

40