Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Mi a vízkészlet?
Legegyszerűbb a vízszin magassági elhelyezkedésének mérése. A vízszín magasságát a vízmércéken, vagy olyan műszereken figyelik meg, amelyek a vízállást papírra rajzolják fel. A vízállás megfelelő berendezésekkel — vezetéken, vagy rádióhullám útján — több száz kilométer távolságból is leolvasható, vagy rögzíthető. A vízmérce zérus pontjának tengerszint feletti magasságát pontos mérésekből ismerjük. A zérus pont általában nem azonos a mederfenék magasságával, hanem afelett helyezkedik el. A vízszintnek a mérce zérus pontja felett, vagy alatt centiméterben leolvasható magasságát nevezzük vízállásnak. Ha a vízszint a zérus pont felett van, akkor plusz vízállásról (+105), ha zérus pont alatt áll, mínusz vízállásról (—19) beszélünk. A 12. ábra szerinti számozás a decimétereket jelenti. Adott vízmércén az észlelés kezdetétől leolvasott legnagyobb, vagy legkisebb vízállás közötti különbség a vízjáték. ^ A naponta változó vízállás jellemzésére alkalmazzák az ún. hidrográdot (vízfokot), amely nem más, mint a víz játék tizedrésze. Űj abban a rádió a vízállásadatok közlésekor százalékban adja meg a vízjárás és a vízállás adatait. Az elmondottak szemléltetésére példaképpen megmagyarázzuk: a rádió jelentése így szól: „Mohács + 135 cm, 25%”, akkor ez a következőket jelenti: a mohácsi vízmércén észlelt centiméter legkisebb vízállás — 48 legnagyobb vízállás +700 tehát a víz játék 748 Ha valamely napon +135 centimétert olvastak le a mohácsi vízmércén, akkor ez 25%-ot jelent, mert 135 + 48 = 183 cm, ami a vízjáték 24,6 százaléka, azaz kereken 25 százalék. A folyók vízállási tényszámait a vízügyi szolgálat dolgozói naponta rendszeresen gyűjtik. E megfigyelésekből — a statisztikai feldolgozás módszereivel — jellemző vízállásadatok vezethetők le és különböző számítási eljárásokkal a jövőben várható vízállási viszonyok is meg—ni! f + 105 9 í^Z 6 jjjU JLr~ 2 —L2_ J =0 ▼ -9 12. áb Vízmé ra. rce. 41
