Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
III. Dr. Bözsöny Dénes: Operatív vízkészletgazdálkodás
vette ezt a feladatot. Jelenleg mintegy 300 forrás rendszeres megfigyelése folyik és ezek adatait az országos forrásnyilvántartásban gyűjtik. Az első néhány karsztvizmegfigyelő kutat a dorogi szénbányászat területén létesitették a vízbetörések megelőzésével kapcsolatos megfigyelések céljaira 1890-ben. A megfigyelőkutakkal történő karsztyizmegfigyelés az utolsó 15 évben jelentős mértékben kibővült. Nagy számban létesítettek megfigyelőkutakat a karsztos területeken levő bányaüzemek (összesen mintegy 200 üzemi kút adatai futnak be a VITUKI-ba), a NIM a KPM és az OVH anyagi erőiből pedig folyamatban van egy 82 kutból álló regionális karsztvíz megfigyelő hálózat kialakítása a Dunántúli Magyar Középhegység (DMK) területén. így 1970 végéig egy egységes elvek szerint létesített és üzemeltetett regionális karsztvíz megfigyelő hálózat jött létre, mely ugyan elsősorban a DMK területén tett rendkívüli mértékű bányászati vizszintsüllyesz- tés hatásainak figyelemmel kisérésére készült, azonban értékes adatokat szolgáltat a karsztvizháztartás általános jellemzőinek megállapításához is. A rétegvizekkel - ezen belül elsősorban a fúrt kutakkal - kapcsolatos adatgyűjtés feltételeit az 1885. évi 13. törvénycikk, majd a Bányatörvény és annak módosításai szabályozták. Ezek értelmében minden fúrt kút adatait - beleértve a szilárd, hasadékos kőzetekre telepitett vízkutató, vizfel- tárő és termelő fúrásokat is - a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Vízügyi osztályára kellett beküldeni. A szabályozás eredményeként létrejött a fúrt kutak központi országos adattára, amely az összes későbbi ez- irányu adatnyilvántartás alapja lett. A kutfuróipar államosítása idején megszervezték a nagyobb furóvállalatok földtani illetve vízföldtani szolgálatait és ezek a szervezetek gyakorlati munkájuk előbbrevitele érdekében kigyüj- tötték a működési területüket érintő adatokat a MÁFI központi adattárából. Amikor a kútfúró vállalatokat összevonták az Országos Vízkutató Vállalat (OVIKUV)-ba az adatok is egy helyre kerültek az OVIKUV Vízföldtani Osz- tányának adattárába. Az ezután következő átszervezések során az OVIKUV és ezzel az adatok is a vízügyi szervezetbe, majd az OVH. VIKÖZ megalapításakor e szerv birtokába kerültek a rétegvizekre (fúrt kutakra) vonatkozó földtani, hidrológiai adatok is. Jelenleg több mint 40 000 fúrt kút adatait tartalmazza a központi adattár (Országos kutkataszter). A legrégebbi kutakról földtani rétegsorok, az újabban készültekről csövezési tervek is, a még újabbakról a nyugalmi és üzemi vizszintek adatai is rendelkezésre állnak, majd az utolsó 15 évben készült kutak esetében kiegészítik ezeket a fúrási pontok koordinátái, a próbaszivattyuzások adatai, vízminőségi vizsgálatok eredménye és a legutóbbi évek óta a karottázs-szelvények. A rétegvizekre irányuló, említett adatnyilvántartás a létesítés közbeni, egyszeri adatokat tartalmazza. Idősorokat szolgáltató rétegvíz megfigyelések jelenleg csak szórványosan állnak rendelkezésre: 12 megfigyelési pont adatait gyűjti a VITUKI Debrecen és Szeged körzetéből, ugyancsak 12 megfigyelő kutat létesített a Magyar Állami Földtani Intézet Szolnok tér - ségében. 87
