Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
II. Domokos Miklós: Vízkészletgazdálkodási rendszervizsgálatok
1.2 A vizkészletgazdálkodási modellek jellemző sajátosságai E modellek jellemző sajátossága, hogy a vizsgált terület vízgazdálkodását térben és időben összefüggő rendszerként kezelik, amelynek elemei között - ésszerű határfeltételek között - tér- és időbeli kölcsönhatások jöhetnek létre. A rendszer elemei:- a terület időben és térben megosztó mindenkori természetes vízkészletének mennyiségi és minőségi jellemzői (mint valószínűségi változók)- a (meghatározott ill. feltételezett üzemi program szerint működő) tározók és átvezetések- az egyes - meglévő ill. tervezett - vízhasználók meghatározott minőségű viz iránti igényei, amelyek (bizonyos határok között) ugyancsak va- lószinüségi változókként kezelhetők- a vízhasználók szenny- (használt) vizvisszavezetései- költségfüggvények: a tározók és átvezetések építési és Uzembentar- tási költségei, a vízelőkészítés költségei, a vízhasználók által előállított eredmények, ill. ezeknek csökkenése a vizkorlátozás következtében, a szennyvíztisztítás költségei ill.. a tisztitatlan szennyvizek bevezetése okozta károk stb. Az ilyen vizkészletgazdálkodási rendszermodellbe inputként a természetes vizkészletértékek (minél hosszabb) sorozatát táplálják be, outputként pedig pl. a rendszerrel kapott népgazdasági eredményt - vagy a rendszerrel elhárított népgazdasági kárt - határozzák meg. Az inputként igényelt hosszú vizhozamadatsorokat sokszor a megfigyelési adatsorok mesterséges meghosszabbításával állítják elő. A meghosszabbítást általában véletlen számok segítségével végzik, annak feltételezésével, hogy a múltbeli adatsorra jellemző statisztikai tulajdonságok - eloszlásfüggvény, autokorrelációs tényezők stb. - a jövőbeli adatsorra is érvényben maradnak. 1. 3 A modellek alkalmazása tervezésre és Uzemirányitásra A belterjes vizkészletgazdálkodás e korszerű modelljei módszertanilag nem különböznek alapvetően a külterjes vizkészletgazdálkodás korábban ismertetett egyszerű munkaeszközeitől. E modellek ugyanis a vizsgált terület célszerűen kiválasztott részeire - esetleg vízhasználó-csoportjaira -, továbbá az alkalmasan megválasztott időszakok sorozatára, valamint a viz- póttó és beszerző létesítmények különböző lehetséges méreteit és üzem - rendjeit reprezentáló különböző paraméter-kombinációk esetére felirt ösz- szesitő vízmérlegeken alapulnak, amely mérlegeknek az egymás közötti 52
