Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)
Vásárhelyi Pál és az utókor - Vásárhelyi Pál élete és munkássága
Vásárhelyi Pál élete és munkássága A korábbi Vásárhelyi-méltatások talán legtalálóbb megállapítása volt, amikor a termophylei hősök vezéréhez, Leonidáshoz hasonlították, akinek neve egyedül maradt fenn a valószínűleg nem kevésbé kiváló társai közül — a spártai hazafiság jelképeként. 53 Ilyen jelképévé vált Vásárhelyi Pál is a polgári átalakulást előkészítő reformkor haladó szellemű műszaki értelmiségének, s egy nagymúltú hazai műszaki szakterület a vízépítés-vízgazdálkodás teljesítményeinek, sőt egy egész korszak műszaki kultúrájának. Érthető tehát, hogy a kor legjelentősebb műszaki eredményeit, főleg a nemzetközi viszonylatban is páratlan méretű és színvonalú vízrajzi térképezési munkálatokat éppen az ő nevével hozták kapcsolatba, s ,,Vásárhelyi-féle térképekről", „Vásárhelyi-féle magasságmérésekről" beszéltek, jóllehet ő csak egyik résztvevője, majd irányítója volt ezeknek a munkálatoknak. Arra persze rnár nehezebb, ha magyarázatot nem is, de mentséget találni, hogy ugyanakkor főművét, a Tisza-szabályozás részletes tervét, a viták és a féltékenység feledésbe meríthették: a tervező és kivitelező mérnökkel szemben a térképészhidrológust állították előtérbe, jóllehet Vásárhelyi — a gyakorlati szellemű kor leggyakorlatibb gazdaságpolitikusának munkatársa — tudományos munkáját is elsősorban a gyakorlati feladatok megoldási eszközének tekintette. Megismeréséhez életrajzának adatai nem igen visznek közelebb: számára a munka — a reformkori „hass, alkoss, gyarapíts" —, az ország gazdasági-műszaki fejlődésének megalapozásában döntő jelentőségűnek felismert vízimunkálatok előkészítése és kivitelezése jelentette az életet. Ha munkásságát ismertetjük — lényegében egész életéről beszámoltunk. Nagymúltú, székely eredetű nemesi családból született 1795-ben Szepesolasziban, ahol apja kántortanító volt. (Ősei még a tatárok elleni küzdelmek idején, a XIII. században nyertek nemességet, kitüntetve magukat egy hadjáratban, mely több ezer magyar fogoly kiszabadításával és jelentős zsákmány szerzésével járt.) Főiskolai tanulmányait az eperjesi líceum filozófiai tanfolyamán kezdte, majd 1814—1815-ben Borsod megye hites mérnöke, Losonczy József mellett folytatott kétéves mérnöki gyakorlat utón, mint ösztöndíjas hallgató került a pesti tudományegyetem Mérnöki Intézetébe: az Institutum Geometricumba. Tanulmányait jeles eredménnyel végezve, 1816 őszén szerzett oklevelet. Kezdetben Zemplénben és Veszprémben ugyancsak megyei mérnökök mellett dolgozott, majd 1819-ben a Huszár Mátyás által vezetett Körös-felmérés munkálataihoz került napidíjas mérnökként. Itt a kor egyik legkiválóbb mérnöke, s tudományosan legképzettebb geodétája mellett, már pályája kezdetén alkalma nyílott arra, hogy nemcsak egyik későbbi fő munkaterületén, a vízrajzi térképezésben szerezzen megfelelő jártasságot, hanem megismerkedett a Tisza és a Tisza-völgy folyóinak sajátosságaival, hidrológiai viszonyaival is.
