Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

A szegedi árvíz — fordulópont a Tisza-szabályozás történetében - A hazai és a külföldi szakértők jelentése

5. ábra. A Tisza-szabályozás jellegzetes hibái — és kijavításuk a Tisza szolnoki szakaszán Az ábrán a meder és a védgátak vonalozásának fejlődése egyaránt figyelemmel kísérhető. A szabályozás előtti kanyargós medret megrövidítő korai átvágások erősen eltérő ütemben fejlődtek. Fegyvernek mellett ezért különösen széles hullámteret kellett hagyni. E szakaszon (Nagykörütői délre) kezdetben — egy kastély miatt — beszögellő töltéssarkot építettek, ami a víz lefolyását nagymértékben zavarta. Ezt a töltést fel kellett adni. A főmeder kialakulásával azután újabb területek váltak mentesíthetővé. Hasonló fejlődés látható Szajol és Tiszapüspöki között is. (Az átvágások melletti évszámok a vezérárkok első kiásásának idejét jelzik.) Károlyi Sándor emlékirata

25 Tisza Kálmán a külföldi szakértők meghívását részben figyelemelterelésnek szánta: a kizárólag „műszaki kérdésnek" nyilvánított szabályozás ügyében minden felelősséget a műszakiakra akart hárítani. Szándékait a Tiszavölgyi Társulat szakértői jelentésének közreadásával sikerült ugyan meghiúsítani, hiszen a kor legjelentősebb külföldi szakemberei sem tudtak mást mondani, mint amit a hazai szakértők már megállapítottak. Ez azon-