Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái

Kezdetben esek gépeeltett vizljármüvek Toltak, pl. a

Bajai Vízügyi Igazgatóságnál 1957-ben kezdtek el egy úszó gőzdarut használni, azárt, hogy könnyebbé tegye a kőrakó munkások nehéz munkáját. A hatvanas évek elején megjelentek a dunai munkahelyeken a MAHART Diesel-meghajtású uszódarul. A hatvanas évek utolsó harmadában kezdtek elterjedni a vízügyi igazgatóságok saját kezelésében a hidraulikus vezérlésű polipmarkolók, amelyek azért termelékenyebbek a korábbi markolóé daruknál, mert az egymástól függetlenül mozgó markoló karmok nagyobb mennyiségű terméskövet képesek egyetlen mozdulattal fölvenni.

A MAHART markolójának a részére pl. minden markolás előtt a puttony Űrtartalmának megfelelő kis terméakőhalmokat kell előkéezitenl, a telítődés! tényező Javítása érdekében. Bz bizonyos munkáélét számot kOt le és a dolgozók tulajdonképpen a markoló munkájának egy részét végzik el. A pollpmarkoló hatásfokának a növekedése érdekében elemezni kell még a markoló és a mértékadó terméskődarabok méreteinek a viszonyát. A tapasztalatok szerint a Jelenlegi kőméretekhez képest az elterjedt 0,5 s’-es markolók kicsik. Többezör előfordul, hogy egyetlen nagy kődarab mellől az apróbbak kihullanak, Így a telitődési tényező igen alacsony.

A forgó felsőváza8 darukra szerelt polipmarkolók igen termelékenyek, teljesítményük nagy és Jól Összhangba hozható a szállítást végző uszályok ütemtervével. Alapvető hátrányuk a szakaszos üzemük. Az elkövetkező tíz év során az úszótagra szerelt forgó feleővázas hidraulikus vagy elektrohidraulikus polipmarkolóval felszerelt daruk lesznek a folyószabályozási kőmüvek épitéeé- nek a vezérgépei. Bzek fogják meghatározni a munkahelyek teljesítőképességét és a később tárgyalandó gépláncok kapacitását hozzájuk kell igazítani.- 91 -