Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.1 Folyószabályozási művek anyagai
az egységes terméskő azemszerkezetet nem tudják előállítani, ez csak az egéezen kis mennyiségű kézi termeléssel lehetséges. A darabok mérete mind lefelé, mind felfelé eltér a szabványtól. Ennek egyik kellemetlen következménye, hogy a beépítésre használt berendezések markolói számára a 400 mm-nél nagyobb darabok lecsökken- tik a telitődési tényezőt. Sokszor csak egyetlen darabot tudnak felmarkolni. Ezzel szemben a másik véglet az, hogy az apró szemek beépítés közben elvesznek a mii számára - ami pedig kitöltő anyagként szükséges lenne - és feleslegessé vált a kitermelési, szállítási és beépítési költeég is. Lényegében tehát a mérettüréstől való bármilyen eltérés az épités gazdaságosságát rontja! A terméskő beépítése a korábbi szabályozási munkáknál kézzel történt. A legnehezebb fizikai munkák közé tartoznak a folyószabályozási kőmunkák. Ma már a munka legnehezebb részét gépek végzik. Ezzel új korszak vet te kezdetét a szabályozási müvek építésében, melynek a következményei nemcsak a beépítés technológiájára vannak hatással, hanem a tervezésnél is felhasználhatók az ered mények. ' A magyar vízügyi szolgálatnak jelenleg négy kőbányája üzemel. Dunabogdányban, Tokajban és Máriagyüdön, valamint a kisebb mennyiségeket szolgáltató Dunaalmá- son. Az előző kettőben andezitet bányásznak, a harmadikban nagy szilárdságú mészkövet. Dunabogdányból a dunai munkákat lehet kővel ellátni, Tokajból a Bodrogon levő vizirakodó segítségével a Tiszára lehet szállítani. Máriagyüdről gépkocein szállítják a követ Drávaszabolce- ra, ahonnan a Dráván folyó építésekre uszályban szállítják tovább. A balatoni szabályozási munkákhoz szükséges követ Süttőről szállítják nem a szolgálathoz tartozó 38
