Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.1 Folyószabályozási művek anyagai
bánfából. A felsődunai kőigények egy részét az EVM kezelésében levő szobi kőbánjából elégítik ki. 212. Kőtörmelék, durva hordalék Szintén régóta használt építési anyagok. A vízépítési terméskőtől eltérően önmagukban nem használhatók, a forgácskővel kapcsolatban elmondottak miatt. Mind a kőtörmelék, amelyet még építési vagy téglatörmelékkel lehet kiegészíteni, mind a durva hordalék olcsó helyi anyag. Felhasználni vegyes szerkezetű müvekben lehet. A kő és téglatörmelék nem fagyálló, ezért célszerűen a müvek állandóan viz alatt maradó réezébe használhatók fel. A durva hordalék fagyállóeági problémákat általában nem vet fel. Szilárdsági szempontból erőteljesen igénybevett szerkezeteknél különös gondossággal kell a müveket megtervezni és megépíteni. A folyóezabályozás kezdete óta rozséval kombinálva használják, mint a rőzsehengerek töltőanyagát vagy vegyes müvek belsejének a kitöltésére. Gondot kell fordítani a mü felszínének a tartóé és ellenálló kialakítására. Újabban fémkosarakban vagy matracokban is használják, töltőanyagként . 213> Betonból készült műkövek, betonelemek A helyi anyagok felhasználáeával kapcsolatban keresni kellett olyan megoldást, amely a törmelékből vagy hordalékból, építésre alkalmas anyagot állit elő. Kezdetben a helyi homokos-kavics hordalékot adalékanyagnak haeználva 150 kp/n* cementadagolásaal készítettek 50-70 kp súlyú tégla alakú testeket, műköveket, amelyeket 39
