Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.1 Folyószabályozási művek anyagai
rán a málásnak indult rétegeket el kellett távolítani a termelés előtt. Vízépítési célokra elsősorban a bazalt, andezit alkalmas, de jól használható a kellő szilárdságú mészkő vagy gránit is. A vízépítési célokra használt terméskő szabálytalan, amorf alakú darabokból álló, előirt szemszerkezetű halmaz, melyeket a betűjelük különböztet meg egymástól. A kézi művelésű bányákból két frakció együttes, kevert használata volt az előírás, a TA-TB jelű terméskőé. Ennek szemnagysága 15-125 kp/db súlyú egységekből állt. A TC jelű terméskő 100-150 kp/db nagyságú tartományba tartozik. Használatát kivételesen Írják elő, nagy vizsebesség esetén. A kézi termelés szempontjából igen nehéz anyag. A TF jelű 15 kp/db-nál kisebb szemnagyságu forgácekövet a müvekbe való beépítés során a viz elragadhatja és a művön kivül rendszertelenül szétszórhatja. Ezért ennek felhasználása további szempontok figyelembevételét követeli meg. Elsősorban a vegyee szerkezetű müvekben használják. Helyes műszaki megoldásokkal és megfelelő beépítési technológiákkal elérhető a pontos beépítés és megvédhető a mű állékonysága a hullámzás és a jég hatása ellen. A bányákban folyó termelés műszaki fejlesztése sorún gépesítették a bányaművelést. Ennek a hatása a terméskő minőségénél, elsősorban a ezemezerkezetnél mutatkozik. A kialakult legújabb gépi technológia szerint az egységes gépi termelésű terméskő szemnagysága a 15-300 kp/db tartományba tartozik azzal, hogy az egyes darabok legnagyobb mérete a 400 mm-t nem haladhatja meg. Ez az összetétel a beépítés szempontjából sok esetben kedvezőtlen. A bányák jelenlegi felszereltség! színvonalán megfelelő törő- és osztályozóberendezéeek hiányában azonban 37
