Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái
A vezetőmű elkészülte után a bekötőmü a folyó felöl ▼izijármüvekkel nem közelíthető meg. Bzórt a fenékszórást kővetően a vezetőmű építése előtt a bekötő gátakat kell először elkészíteni. Ha a vezetőmű elég távol van a parttól, fennáll a veszélye a köztük kialakuló erős áramlásnak, amely előbb a partot, majd a vezetőmüvet rongálja és végül is a teljes szabályozást tönkreteheti. A bekötő keresztgátak ezt megakadályozzák. Lelassítják az áramlást, amely nemcsak veszélytelenné szelídül, hanem a hordalékát is lerakja. Bzzel a vezetőmű mögötti rész feltöltődik. Az ember és a folyó közös munkájának eredményeképpen a folyónak új partja lesz és a vezetőmű partvédőművé alakul. Bzt megelőzően azonban a lelassulva áramló viz átbukik a bekötőgáton és ha megfelelő fenékszórás nem védi a medret, alámosások keletkeznek, amelyek a terméskőgát mozgását, esetleg teljes tönkremenetelét okozhatják. Bzért a bekötőmüvek építésénél is az első feladat a környezetükben a fenékszórás elkészítése. Abban az esetben, ha a bekötőmü építése megelőzi a vezetőműét, a kivitelezése teljesen azonos a sarkantyúknál tárgyaltakkal. A vezetőmű építésének legkényesebb része az, ahol a szabályozási vonal metszi a természetes partéit. Bz a hely vezetőmű bekötése a partba. Bttől a ponttól partvédőművel folytatódik a szabályozási mű. A két mű csatlakozását meg kell erősíteni, mert a felső végén a.viz megkerülheti a terméskőgátat és a partot megrongálja. Az alsó végén, ha nem sikerül a két vonal közös érintőjét kialakítani és a csatlakozás nem kellően megerősített, a védetlen part kikagylósodlk, hátrafelé kezd erodálni, majd alámossa a vezetőmüvet is. 142
