Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

A párhuzamos, hosszirányú kőmüvek közé tartozik a kődepónia. Jellemzője, hogy szabályozási vonaltól függően a partéltől kisebb- nagyobb távolságra épül. Szélességi mérete a rézsű kőszükséglete szerint pl, a Duna alsó és középső szakaszán 12 m, magassága 1,0 m, A vizen lévő daru egy karolással ezt nem tudja megépíteni. A 66. ábra olyan esetet mutat be, amelynél a depónia a partéltől nem esik messzebb 20 m-nél. Ebben az esetben a partra rakott követ egy szárazföldi kotró rakja a végleges helyére.

A műveletsor a következői- kitűzés,- felvonulás,- tereprendezés,- kő partra rakása,- kő karolása a depóniába,- depóniarendezés,- levonulás.

A depónia kitűzése a már elmondottak szerint történik, és miután a terepen halad a mű, a művelet nem okoz nehézséget. A látást akadályozó növéiyzetet ki kell irtani.

A kőmü helyén lévő cserjéket, bokrokat, fákat és tuskókat el kell távolítani és a terep egyenetlenségeit durván el kell rendezni a tereprendezés során. Az építendő mu alatti egyenetlenségek és a növényzet stb. eltávolítása nemcsak az épitóst könnyíti meg, hanem ezáltal a mű a funkcióját is jobban el tudja látni. A medertiszti- tási szempontok is megkövetelik ezt.

A tereprendezést korábban kézzel végezték, kézi szerszámokkal igen munkaigényes módon. A mai gépesitett- 14-5 -