Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái
kenységet természetesen csökkenti. Egyébként ezzel a berendezéssel minden dunai folyószabályozási épités elvé- gezgető ott, ahol a viz legalább 120 cm mély. A már említett célprogram keretében megvizsgálták a terméskő beépítésének ennél is iparositottabb változatát. Ez a konténeres technológia. Az eljárás lényege az, hogy 3,5 vagy 5 tonna ürtartalmú daruval felemelt állapotban billenthető edénybe, konténerbe rakják a terméskövet a bánya vizi rakodóján. A rakodón a konténerrakodásra kiképzett parton portáldaru segítségével rakják uszályra a töltött konténereket az üresek egyidejű kirakásával. A ki- és berakodáe 400 tonnás rakomány esetén kb. 2-3 óra. A munkahelyen a kőnek a konténerből való kiszórása a müvekbe ée az üres konténernek a hajóba vissza- rakása szintén kb. 2 óra. A konténeres technológia minden eddiginél termelékenyebb ée gyorsabb beépítést igér. Hátránya, hogy nagyon beruházásigényes. Uj vagy átalakított uszályok kellenek, valamint erre a célra berendezett konténerrakodó- és töltőállomás a bányánál, ée új nagyobb méretű uszótest- re szerelt nagy teljesítményű daruszerkezet a munkahelyen, továbbá a hajók rakodóterét meghaladó mennyiségű konténer. Ezek tekintélyes beruházási költségei miatt,és mert a felkészülés időt igényel, a technológia bevezetését 1980. u- tánra kellett halasztani. /Kifejlesztését célszerű a dunai, illetve a tiszai vízlépcsők építésével összekapcsolni!/ A célprogramban ugyancsak megvizsgált oldalüritős uszály alkalmazásának lehetőségét is elsősorban a Gabci- kovó-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer épitésénél fogják számításba venni. A hetvenes évek terméskőből készült folyószabályozási müveinek az épitése tehát a ciklikus üzemű úszó mar- 134 -