Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

kenységet természetesen csökkenti. Egyébként ezzel a be­rendezéssel minden dunai folyószabályozási épités elvé- gezgető ott, ahol a viz legalább 120 cm mély. A már említett célprogram keretében megvizsgálták a terméskő beépítésének ennél is iparositottabb változa­tát. Ez a konténeres technológia. Az eljárás lényege az, hogy 3,5 vagy 5 tonna ürtartalmú daruval felemelt álla­potban billenthető edénybe, konténerbe rakják a termés­követ a bánya vizi rakodóján. A rakodón a konténerrako­dásra kiképzett parton portáldaru segítségével rakják uszályra a töltött konténereket az üresek egyidejű kira­kásával. A ki- és berakodáe 400 tonnás rakomány esetén kb. 2-3 óra. A munkahelyen a kőnek a konténerből való ki­szórása a müvekbe ée az üres konténernek a hajóba vissza- rakása szintén kb. 2 óra. A konténeres technológia minden eddiginél termelé­kenyebb ée gyorsabb beépítést igér. Hátránya, hogy na­gyon beruházásigényes. Uj vagy átalakított uszályok kel­lenek, valamint erre a célra berendezett konténerrakodó- és töltőállomás a bányánál, ée új nagyobb méretű uszótest- re szerelt nagy teljesítményű daruszerkezet a munkahelyen, továbbá a hajók rakodóterét meghaladó mennyiségű konténer. Ezek tekintélyes beruházási költségei miatt,és mert a fel­készülés időt igényel, a technológia bevezetését 1980. u- tánra kellett halasztani. /Kifejlesztését célszerű a du­nai, illetve a tiszai vízlépcsők építésével összekapcsol­ni!/ A célprogramban ugyancsak megvizsgált oldalüritős uszály alkalmazásának lehetőségét is elsősorban a Gabci- kovó-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer épitésénél fogják szá­mításba venni. A hetvenes évek terméskőből készült folyószabályo­zási müveinek az épitése tehát a ciklikus üzemű úszó mar­- 134 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom